A község a Vértes-hegységet a Gerecsétől elválasztó völgyben található Bicske és Tatabánya között félúton. A település nevét Szent István unokatestvérétől, Árpád-házi Szár Lászlótól kapta, akinek két fia, András és Béla is király volt. Oklevélben először 1326-ban olvasható a neve, majd egy másik Anjou-kori irat 1349-ben kőtemplomát is megemlíti.
A török hódoltság után első lakói pilisszentiváni svábok, később a Fekete-erdő környékéről érkeztek németajkú telepesek, akik Esterházy József hívására jöttek a grófi birtokra.
A szári római katolikus templom Fellner Jakab tervei szerint épült, és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték föl 1757-ben. A délidőben megszólaló egy mázsa nyolcvan kilós harangot Jurisics Márton mester öntötte Budapesten 1914-ben, amely nem csak a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, hanem a hatvanöt évvel ezelőtt, 1946 májusában Németországba kitelepített mintegy százhetven család tagjait is siratja.
Szár, római katolikus templomNovember 22-én délben Szár község római katolikus templomának harangja szól a Kossuth Rádióban. | Történet hangszerelve: Szmodits Júlia építészmérnök2012.05.26. 14:30Fáradhatatlanul küzd a nagy előd Ybl Miklós emlékének, életművének el- és megismertetéséért a tudatos örökségvédelem terjesztéséért.
|
