A település nevét Szent István unokatestvérétől, Árpád-házi Szár Lászlótól kapta, akinek két fia, András és Béla is király volt. Oklevélben először 1326-ban olvasható a neve, majd egy másik Anjou-kori irat 1349-ben kőtemplomát is megemlíti. A török hódoltság után első lakói pilisszentiváni svábok, később a Fekete erdő környékéről érkeztek németajkú telepesek, akik gróf Esterházy József hívására jöttek elnéptelenedett birtokaira.
A szári római katolikus templom Fellner Jakab tervei szerint épült, és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték föl 1757-ben. A délidőben megszólaló száznyolcvan kilós harangot Jurisics Márton mester öntötte Budapesten 1914-ben, amely nemcsak a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, hanem hatvan évvel ezelőtt, 1946 májusában Németországba kitelepített mintegy százhetven család tagjait is siratja…
