Fotó: Flickr/eTombotron
Hallgassa meg a műsort!
Az új elektronikus könyvolvasók ár-értékaránya valóban kérdésessé teszi, szükség lesz-e még nyomtatott könyvre – mondta Fliegauf Benedek a Kossuth Rádió Kihívás című műsorában. A filmrendező felsorolta: a készülékekhez már 20-30 ezer forintért hozzá lehet jutni, legfőbb előnyük pedig, hogy egy utazás előtt nem kell méretük szerint válogatni a könyveket, a fél A4-es oldal méretű gépek akár 1300 kötetnyi könyvet is tárolni tudnak. Ráadásul – ellentétben a laptopokkal – nincs háttérvilágításuk, ezért napfénynél is jól olvashatóak, kevéssé fárasztják a szemet.
Fliegauf Benedeket az új készülékek arra az időre emlékeztetik, amikor a kódexfestésből átálltak a Gutenberg-féle nyomtatott könyvre. Az olvasás hordozója most is megváltozik – fogalmazott a rendező, aki a könyvolvasók tömeges terjedésére számít. Hozzátette: ha az ember kézbe vesz egy ilyen készüléket, nem érzi, hogy gépről van szó, mert egy nyomtatott könyvoldalt lát. Fliegauf Benedek kiemelte azt is: fontos előny, hogy az internetes letöltés olcsóbb és gyorsabb, mint a hagyományos könyvvásárlás.
Az érem másik oldala
Árnyaltabb a kép – fogalmaz Gondos Gábor antropológus a környezetszennyezés és az elektronikus könyvolvasók terjedése közötti összefüggésről. Bár adódik a feltételezés, hogy a jövőben jóval kevesebb papírra lesz szükség, azaz kevesebb fát kell kivágni, a szakértő rámutatott: minden mobileszköz, így az e-könyvolvasó is tartalmaz egy tantál nevű fémet, amely csak kevés helyen fordul elő a világban, 70 százalékát a Kongói Demokratikus Köztársaságban bányásszák, az eljárással azonban veszélyeztetik a gorillákat. „Nem látjuk azt a mészárlást, amely a tantál bányászata során történik”. Egy ember egy darab e-bookkal nem sokat árt a világnak, ha azonban sűrűn cseréli, akkor már jócskán lesz hulladék – magyarázta.
További kérdéseket vet fel az illegális letöltés, amely nemcsak a zenét és filmet érinti, hanem az elektronikus könyveket is – ismerte el Fliegauf Benedek. Másolni is lehet a köteteket, feketén ugyanúgy hozzájuk lehet jutni, mint a zenékhez. Az illegális zeneletöltés az egész zeneipart átformálta, ma már csak az marad meg a piacon, aki koncertezik. Ebből adódóan sokan egyenesen attól tartanak, hogy ha az olvasók ingyen töltik le a könyveket, akkor az írói mesterség egy nemzedéken belül ki fog halni – hangzott el a Kossuth Rádió Kihívás című műsorában.
Ahol a könyvvel áldanak
Dr. Karma Phuntso buddhista tudós még nem tudja, hogy Bhutánban, a Himalája-hegységben az elektronikus könyvolvasó elhozza-e az áldást Bhután népének...
„Körülbelül kétezer buddhista templomunk van, tíz százalékukban nagyon jó könyvtár található. Némelyikük a 15-16. századból való. A jelenlegi munkám, hogy ezeknek a könyvtáraknak az anyagát lefényképezzem, hogy megőrizzük őket, és hozzáférhetővé tegyük a kutatók és a diákok számára. A digitalizálási program során magamon is tapasztaltam, hogy napjainkban a hagyományos könyvek felől a digitális formátumok felé fordulunk. Én is nagyon sok könyvet, mondhatom egy egész könyvtárat digitális formában a zsebemben magammal hordozok. Saját könyvtárammal utazom sokfelé a világban. De a buddhista hagyományhoz az is hozzátartozik, hogy a könyvvel meg tudunk áldani egy embert, egy közösséget, sőt leborulunk a könyv előtt. Hogy lehet ezt megtenni egy igazolvány méretű merevlemezzel vagy egy e-könyv olvasóval? A régi kulturális szokások megvalósíthatatlanná válnak” – fogalmazott a buddhista tudós.
