Tápiószentmárton Pest megyei nagyközség Szolnok és Budapest között félúton. 1923-ban régészeti ásatáskor került elő az a szkíta aranyszarvas, amely ma a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.
A települést okleveleink 1438-ban említik először. Egy időben Werbőczy István, az első szerkesztett magyar jogtár, a Hármaskönyv szerzője is birtokosa volt.
A törökök többször elpusztították a községet. Tápiószentmárton a 18. század hatvanas éveiben népesedett be újra. A település hírnevét öregbíti gyógyvizes termálfürdője és az úgynevezett Attila-domb. Itt született 1874-ben a Kincsem, több lovasverseny legyőzhetetlen lova, megteremtve a máig virágzó tenyésztést és versenyzést.
A tápiószentmártoni római katolikus templom huszonöt méter magas tornyában négy harang lakik. A délidőben megszólaló négy mázsa hetvenhat kilós harangot Walser Ferenc 1930-ban öntötte Budapesten.
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Tápiószentmárton, római katolikus templomAugusztus 25-én délben a tápiószentmártoni római katolikus templom harangja szól az MR1-Kossuth Rádióban. | Közelről: az abortuszok magas száma2012.02.10. 18:30 Míg Horvátországban ezer élve születésre száz művi vetélés jut, addig Magyarországon 448.
|
