A Magyar Ügyvédi Kamara tanulmányozza a jogszabályt, vizsgálja, hogy kiállja-e az alkotmányossági próbát, hiszen senki sem tudja, mi a tevékenységre jellemző kereset, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. Arról azonban még nincs döntés, hogy valamennyi vállalkozás érdekében Alkotmánybírósághoz fordul-e a Kamara. Mindenesetre az ügyvédekre - Bánáti János elnök szerint - nemigen alkalmazható a meghatározás. Mint utalt rá: vannak ügyvédek, akik megélhetési gondokkal küzdenek, de van néhány nagy iroda, ahol ezzel szemben jelentős a jövedelem. Ebből adódóan nagyon nehéz megmondani, mi a jellemző kereset – tette hozzá.
Kerestük a Pénzügyminisztériumot és az adóhatóságot is, hogy kiad-e valamilyen útmutatást. Az előbbitől még nem kaptunk a választ, az APEH azonban közölte: a fogalmak meghatározásán dolgozik, amiről később tájékoztatja a vállalkozásokat.
A törvénymódosítás hátterében az állhatott, hogy a minimálbérnél jóval differenciáltabb meghatározást szeretett volna a kormány. Jelenleg ugyanis nem ellenőrzik azt a munkáltatót, aki a minimálbér duplája után fizet járulékot. Ezzel azonban azt is beismeri, hogy kifizeti a minimálbért az alkalmazottnak, a többit pedig a zsebébe teszi, kikerülve a további közteherfizetést.
László JuditUtolsó frissítés: 2009-08-12 13:30:36
