Visszavett ingatlanból szociális bérlakás?

Támogatja a magáncsõd intézményének bevezetését a Magyar Bankszövetség elnöke, aki azt is üdvözölné, ha szociális bérlakásként hasznosítanák az adósoktól visszavett ingatlanokat. Felcsuti Péter úgy látja: az új kormány mozgástere rendkívül szûk, programja csak a mûködõképesség megõrzésére korlátozódhat, valamint arra, hogy rendezett költségvetést adjon át a következõ kabinetnek. Hallgassa meg!

Az új kormány csak arra vállalkozhat, hogy megóvja az országot a gazdasági-pénzügyi összeomlástól, megõrizze az ország mûködõképességét, olyan intézkedéseket hozzon, amelyek lehetõleg nem kötelezik el a jövõt, és a következõ kormánynak rendezett költségvetést, mûködõképes országot adjon át, amely következõ kormány már tud építkezni és megteremteni azokat a feltételeket, amelyek egy jobb, erõsebb gazdasági növekedéshez szükségesek - mondta a G7-nek a Magyar Bankszövetség elnöke. Felcsuti Péter sem tudna ebben a helyzetben más intézkedéseket elképzelni, mint amilyeneket a kormány bejelentett, s amelyeket a szakma már régóta szorgalmaz. Úgy látja, hogy a következõ egy évben a legfontosabb feladat a kiadások leszorítása, az egyensúly javítása, emellett a növekedés élénkítése, bár ez utóbbira jóval kisebb a mozgástér.

Felcsuti Péter arról is beszélt, hogy a Magyar Bankszövetség még nem foglalt állást a magáncsõd intézményével kapcsolatban, de õ személy szerint támogatná ennek bevezetését. Szerinte minden olyan intézkedés, amely rendezetté, átláthatóvá teszi akár a vállalati, akár a lakossági ügyfelek helyzetét, az a bankszektornak hasznára van. Izgalmas kérdésnek tartja, hogy vajon az ügyfelek támogatják-e a magáncsõd intézményét, elfogadnák-e egy kijelölt csõdgondnok rendelkezési jogát a jövedelmük fölött. Felcsuti Péter attól tart, hogy a magyar kliensek nem úgy szocializálódtak, hogy engednék a beleszólást a pénzügyeikbe. A csõdöt ráadásul a végsõkig halogatják a cégek is, mert nálunk olyan értelmezés tapad ehhez a fogalomhoz, hogy ez a kudarc beismerése, ezért már csak akkor kérnek csõdvédelmet, amikor már késõ. Sokszor elõfordul olyan is, hogy egy nehéz helyzetbe került hitelezõ egyezkedni kezd a bankkal és a szállítókkal, fizetési átütemezést, halasztást kér, vagyis lényegében "nem hivatalos csõdeljárás" folyik. A banki szakember hasonló megoldást elképzelhetõnek tart magánszemélyek esetében is, de hangsúlyozza: ha valaki már látja, hogy a pénzügyi helyzete romlik, és komoly akadályokba ütközik a törlesztés, idejében szóljon a banknak, ne akkor, amikor már baj van, és hónapok óta nem fizeti a részleteket.

A Magyar Bankszövetség vezetõje nem gondolja, hogy tömegesen árvereznének el lakásokat az adós fizetésképtelensége miatt. Ha valaki elakad a törlesztéssel, van rá lehetõség, hogy a bank két évre átütemezze a kötelezettséget. Ebben az idõszakban csak a kamatot kell fizetni, de olyan nincs, hogy valaki semmit nem törleszt - hangsúlyozta Felcsuti Péter. A szakember szerint számos köztes megoldás elképzelhetõ, ám ha valaki adós marad, akkor elárverezik a lakást. Már felvetették a Pénzügyminisztériumnak, hogy a visszavett ingatlanokat szociális bérlakássá alakítsák át. Ebben az esetben elképzelhetõ, hogy az önkormányzat megvásárolja a lakást, majd bérlakásként kiadja az addigi tulajdonosának. Felcsuti Péter úgy látja, hogy az állami költségvetés részérõl nem tapasztalható jelenleg nagy hajlandóság a javaslat befogadására, de lehet, hogy idõvel rá fog kényszerülni.

Ujhelyi Zoltán

(G7)Utolsó frissítés: 2009-04-20 13:24:56