Fotó: MR/Pálfi BalázsZöldáramot kínál egy nagy áramszolgáltató FelsÅ‘dobszáról, az idén 101 éves vízi erÅ‘műbÅ‘l. A műsor szerkesztÅ‘i nemcsak arra voltak kíváncsiak, mi maradt meg az eredeti berendezésekbÅ‘l (amúgy nagyon sok minden), hanem arra is, hogy miképpen él együtt egy kistelepülés a Hernáddal, és a folyót használó intézménnyel.
Tavaly ünnepelték a vízerÅ‘mű 100. születésnapját, az idén pedig belekezdenek egy olyan bÅ‘vítésbe, ami hosszútávon biztosítja az áramtermelést, de közben megÅ‘rzik a létesítmény műemlék jellegét is. Dr. Bárczay Gábor földbirtokos a saját malma hatékonyabb üzemeltetése végett kezdett bele a villamos erÅ‘mű megépítésébe, de a végeredmény egy olyan üzem lett, ami jó ideig Miskolc városába is szállított villamos energiát.
A város 1911-ben csak azzal a feltétellel engedte be a 10 kv-os vezetéket, amely a falu és a megyeszékhely között húzódott, hogy ha a dobszaiak 15 darab ingyenes ívlámpát állítanak a város fÅ‘utcáján. Ma már nincsenek meg azok a világítótestek, de az erÅ‘mű a mai napig is évente átlagosan 2,2 - 2,8 GWh villamos energiát termel.
Hallgassa meg a második részt!
Ebben az adásban FelsÅ‘dobszán már nemcsak az erÅ‘mű területén jártunk, hanem megkérdeztük a helyi önkormányzat tisztségviselÅ‘it arról is, hogyan működnek együtt az erÅ‘művel, mit jelent számukra ez a száz éves intézmény. Megszólalt az alapító unokája, Bárczay Gábor is, aki egy kicsit felidézte a negyvenes éveket, amikor gyermekként még részese volt az erÅ‘mű melletti vízimalom mindennapjainak, hiszen 1947-ig özvegy édesanyja üzemeltette.
Aztán pedig elkezdtük bejárni a Gibárton található vízerÅ‘művet, amit 1903-ban azért építettek, hogy ellássa árammal Harkányi János földbirtokos jajhalmi uradalmát. Az erÅ‘mű az uradalmon kívül Abaújszántó, Tállya, Mád és Szerencs községek igényét is fedezte.
Hallgassa meg a harmadik részt!
Az egy híján 110 éves gibárti vízerÅ‘mű is zöldáramot termel, azaz megújuló energiaforrásnak számít, de az értékesítésnél nem kapott külön kategóriát, mint a felsÅ‘dobszai. Az persze lehetséges, hogy a késÅ‘bbiekben az itt termelt energia is bekerül majd a valamivel drágább, de hosszú távon mégiscsak megtérülÅ‘ értékesítési körbe. Az is kiderült a műsorból, hogy miért volt fontos Gibártnak elszakadni EncstÅ‘l annak ellenére, hogy nem volt ellenséges a viszony az anyatelepülés és a kis falu között, amelynek a neve elÅ‘ször 1290-ben tűnik fel oklevélben.
Utolsó frissÃtés: 2012-02-06 16:35:51
