Fotó: MR/Kiss JózsefA Mecseki Erdészeti Zrt. munkatársaival a pécsváradi körzet erdejében négy részen át kalandozunk, és hagyjuk, hogy „bevigyenek minket az erdőbe”.
Arra keressük a választ, hogyan működik az erdő. Miként tervezik meg, tárják fel, rendezik be, és hogyan művelik? Kik lakják és miért éppen ők? Milyen eszközök, szempontok fontosak az erdő tervszerű műveléséhez? Hogyan illeszkedik mindez az erdőtörvény szabályaihoz? Besegít-e a történelem, miként fonódik össze múlt és jövő?
Bepillantunk titkos lelő- és fészkelőhelyekre, katasztrófa-helyszínekre, látunk erdei emlékeket, és olyan érdekességeket is, amelyek próbálnak ugyan rejtve maradni, de ezt nehezíti a turisták megnövekedett kíváncsisága.
Erdészek, vadászok, erdőgondnokok, fakitermelők, közmunkások a beszélgetőtársaink, és olyan emberek, akik az erdőt mint menedéket választották lakhelyül.
A sorozat első részét hallgassa meg!
Az erdő életét, hétköznapjait egy központból irányítják Pécsváradon. Itt tartják nyilván mindazt, amit az erdőben látni lehet: kézzel írt és rajzolt térképek szolgálnak segítségképpen ma is, bár alapvetően digitális módszerekkel dolgoznak. Hajnalban kelnek, éjszaka fekszenek, főként ha nem várt esemény következik be, például kidőlnek fák a nagy esőzések miatt.
Ripszám István erdészeti igazgatótól a pécsváradi körzet történelmét ismerhetjük meg. A terület fafajairól és növényvilágáról mesél, a szépséges bánáti bazsarózsáról is, mely fokozottan védett mecseki kincs, és több van itt belőle, mint származási helyén. Ahogyan szarvasgombából is találni bőven, de csakis a titkos lelőhelyeken, ahol mi is vadásszuk Telkes Ferenc erdésszel, vadásszal és kutyájával, Lizával, aki már leszokott a gombaevésről, ellenben annál boldogabb, ha gazdájának mutathat belőlük. Izgalmas keresés, kaparás tanúi lehetünk, közben megtudjuk, miért éppen Liza alkalmas a keresésre, hogyan lehet megtanítani a szarvasgomba vadászatát a kutyának, aki sok szempontból jobb társnak bizonyul a disznónál. És arra is választ kapunk, meg lehet-e élni ebből az izgalmas, ám nem egyszer fáradságos tevékenységből.
A sorozat második részét hallgassa meg!
Folytatjuk a szarvasgombavadászatot a Mecseki Erdészeti Zrt. pécsváradi erdészetében, a véméndi erdőtömbben. Telkes Ferenc vadász és kutyája, Liza szorgosan keresik a gombát. Mindeközben kiderül, mivel lehet a kutyát motiválni, és hol lehet az értékes darabokat eladni. Arra is fény derül, hogy Magyarországon kevés étteremben kapható szarvasgombás étel, nem is ismerjük ezt a fűszert, nem úgy Európa más országaiban, főleg Olaszországban és Franciaországban. Megszólal a felvásárló is, aki elmeséli, miként köttetik meg az üzlet a gyűjtőkkel és az olasz mamutcéggel. A szarvasgomba legendája is megelevenedik, és az is, milyenek voltak az egykori szarvasgombás lakomák.
Öttusa jelleggel szakmai versenyeket tartanak favágásból. Rittlinger Róbert fakitermelő vállalkozó több ilyenen is részt vett, és a világbajnokságon a bronzérmet hozta el csapatával. Bemutatja, hogyan dönti ki szakszerűen, a lehető legrövidebb időn belül a fát, persze csak a lábon száradtat, amelynek kivágására engedélyt kap. A beszélgetésből az is kiderül, miként vált a napi gyakorlatból sport.
Egy titkos fészkelőhelyet is megmutatunk, ahol a sasok lakoznak. Bár a hűséges pár éppen nincs itthon, a huszonnyolc méteres fák között felfedezzük otthonukat, egy felnőtt sátornak is beillő fészket. Január elsejétől június végéig ide tilos belépni, mert a fészküket rendezik, tojást raknak, költenek – Bischof Norbert szerint az erdészeknek nem kis munka betartatni a tilalmat.
A sorozat harmadik részét hallgassa meg!
A júniusi esőzések következtében sok ezer köbméter erdő dőlt ki a Mecseki Erdészeti Zrt. területén is. Hatalmas részeket harapott ki a vihar, a fák gyökere is kifordult. A harmadik adásban annak vagyunk tanúi, ahogyan „lefeküdt az erdő”. Jelentős többletmunkával jár a kárfelszámolás – mondják az erdészek, akik mindent megtesznek a kidőlt fák feldolgozásáért, megmentéséért, majd az újraerdősítésért. A kár hatvan-száz millió forint közötti, de pontos összeget csak a felszámolás után tudhatunk.
Miként szervezik át az életüket a katasztrófa miatt a pécsváradi erdészet munkatársai? Hogyan mentik szlovák csuklós traktorral a még menthető fákat? Elmesélik a vezetők és a fakitermelő vállalkozók. A tervszerű erdőgazdálkodásról is beszélnek azok a szakemberek, akik mérik, felmérik az erdőt, s különféle műszereiket is bemutatják. Mint kiderült, tízévenként a teljes erdőt megmérik. Ez az úgynevezett népszámlálás, amikor arra is fény derül, mely fákat kell és lehet kivágni.
Az erdőnevelésről és a természetvédelmi, erdészeti, valamint a gazdasági célok összehangolásáról is beszél a termelési vezérigazgató-helyettes, aki elmondja azt is, mi az a korszerű erdőgazdálkodás.
Hallgassa meg a sorozat negyedik részét
A Mecseki Erdészeti Zrt. pécsváradi területén található Pusztabánya a turisták, kirándulók, cserkészek kedvelt központja. 250 évvel ezelőtt még nyolcvan-száz ember lakott itt, az egykori faluban, akik üveget készítettek. Pusztabánya mára elnéptelenedett, a népszerű mesterségnek is csak a nyomai látszanak üvegcsűr formájában, tükrözve azt, miként készült bajor módon a Mecsekben üveg. A kutatóárkokban még ma is találni 250 évvel ezelőtti üveg-maradványokat, kicsi, apró, zöldes, vékony darabkákat. Amellett, hogy láthatóak a régi üveghuta falai, egy újat is építettek mellé az erdészek, a régi makettjét, tizenöt évvel ezelőtt üveges mesterek dolgoztak rajta.
A pusztabányai vadászház kívülről olyan, mint egy szokványos erdőlakóknak szánt épület, de belsejében, az egyik szobában valódi meglepetés várt minket: üvegszobrok megvilágítva. Bakó László az egyetlen üvegfaragó az országban, aki nem tartja méltatlannak, hogy egy vadászházban állították ki alkotásait, már csak azért sem, mert országos és nemzetközi rendezvények alkalmával a "függöny felnyílik" az ide látogatóknak, és sok ezren láthatják munkáit.
A Kelet-Mecsek gyöngyszeme Kisújbánya, egyben a Szent Márton zarándokút része is. Jelenleg tizennyolcan élnek itt, de volt olyan időszak is, amikor mindössze egyetlen ember maradt meg ezen az aprócska erdei településen. Út nem vezetett ide, ezért néptelenedett el, de mostanság is nehéz a megközelítése, főként télen, és akkor, ha lezúdul az eső. A tájvédelmi körzetben található Kisújbánya lakói többségükben művészek, illetve nyugdíjasok, a természet elhivatott szeretői, akik elbújtak ide a nagyvilág rohanása és zaja elől. Merkszen Gyöngyi, a falu "lelke" is csak részben él itt, munkája Budapesthez köti, de mindent megtesz azért, hogy ez a "gyöngyszem" fejlődjön: legutóbb Szent Márton templomukat újíttatták fel, és csatlakoztak a Szent Márton európai kulturális útvonalhoz is, Baranyában gyalogos utakat építenek.
Húsz évvel ezelőtt erre kerékpározott Borsi Lakatos László szobrász, aki akkor eldöntötte, itt szeretne élni. Bár - elmondása szerint – nem könnyű itt az élet, egyelőre vannak megrendelései, mégpedig személyes megkeresések alapján. Hamarosan szoborparkot állít szomszédos telkén, ahol egykoron az üveghuta mester háza állt.
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
