Fotó: Wikipédia/MaksimIpolytarnóc kis település a szlovák határ közelében. Van, hogy azáltal kerül a hírekbe, hogy elönti a felduzzadt kis folyó, de leginkább az ősmaradványok tették híressé. Az Ősvilági Pompeji-nek „becézett” terület a világon egyedülálló –a legrégebbi lelet húszmillió éves - állatlábnyom- és-csontmaradványokkal, növénynyomatokkal, kőzetmintákkal büszkélkedhet, valamint egy vadonatúj, magyar fejlesztésekre épülő 4D-s mozi is található itt.
A pazar látványosság tövében viszont ott pihen a nyomorgó falu: Ipolytarnóc. Mindkettő kulisszái mögé bepillantunk, Ipolytarnócról szóló sorozatunk négy részében. Keressük a kapcsolatot a település és a látogatóközpont között, bemutatjuk a területet annak idején feltáró professzorokat és azt a feszültséget, mely a tudományos szempontok, a nívós ismeretterjesztés és a pályázható pénzek (azaz a fenntarthatóság) háromszögében rejlik.
Sorozatunkból megismerhetik a háromdimenziós filmek alkotóit, Ipolytarnóc polgármesterét és azt a pár falubelit, aki felvette a küzdelmet a nincstelenség ellen , hogy évente több, mint nyolcvanezer turista megy el mellettük anélkül, hogy akár csak egy pillantást is vetne a falura.
Hallgassa meg a sorozat első részét
Ipolytarnócról szóló sorozatunk első részének főszereplője Szarvas Imre, a természetvédelmi terület tájegységvezetője, geológus. Megismerhetik a falu polgármesterét, aki a csodavárás és a mostani kicsit kiábrándult beletörődés állapota közti árnyalatokat ecseteli. Míg neki a küzdelem színtere Ipolytarnóc, addig dr. Kordos László számára maga a béke szigete. A paleontológus professzor mesél a feltárások kezdetéről és a területhez fűződő mai kötődéseiről. Végül desszertképpen bepillantunk a moziba, ahol egy természeti katasztrófa közepébe csöppenünk.
Hallgassa meg a sorozat második részét!
Ülünk a 4D-s moziban (melyről az előző részben Önök is megtudhatták, hogy a háromdimenziós film mellett a plusz egy dimenzió a mozgó szék, amely fokozza a „benne vagyunk a filmben” érzést), biztonsági övek bekötve, katasztrófa közeli helyzet.
Az élményt feldolgozandó a második részben kicsit beköltözünk a film készítője, Magyar László műhelyébe, lakásába, irodájába. Megmutatjuk Önöknek, hogyan alakult ki a végső változat, amúgy „magyar módra”. (A következő adásban a falon lévő fényképek történetéből az is kiderül majd, hogy valójában egy világsztár vendégei lehettünk.)
Kordos László paleontológus professzorral azt boncolgatjuk, vajon a kutatás rovására megy-e ez a virtuális kaland, és hogy milyen viszonyban van a tudomány és a népszerű ismeretterjesztés Ipolytarnóc esetében.
Műsorunk első részében hallhatták Ipolytarnóc csalódott polgármesterétől, hogy a nagy reményekkel ellentétben a település nem húzott semmilyen hasznot a világszenzációt jelentő ősmaradványok közelségéből. Most azért más színben láthatjuk a helyzetet, miután olyan környékbeliekkel is találkozunk, akiknek a park ad munkát.
Első látogatói lehetünk – Önökkel együtt – a készülő lombkorona-sétánynak, hiszen Szarvas Imrével az adás végén megmásszuk azt a fatornyot, amely a bátorságpróbának is beillő különleges, levegőben lebegő sétaút végpontja lesz. Megismerkedünk a fatörzsön kúszó műkedvelő alpinistákkal is.
Hallgassa meg a sorozat harmadik részét!
Ipolytarnóci sorozatunk harmadik részében először a zárva tartó szálloda „szellemvilágába” kukucskálunk be. Megismerkedhetnek az éjjeliőrrel, aki mellesleg egy törékeny, hosszú haját összetekert kontyban viselő nő, és hallhatnak a tulajdonos egy olyan szokásáról, amely első látásra kissé furcsának tűnhet, de a befejező részben majd mindenre magyarázatot kapunk.
Mindezek után végre – mert az időjárás kegyes volt hozzánk – bevesszük magunkat a park legizgalmasabb részébe. A geológiai tanösvény látható és elképzelhető világát tanulmányozzuk jó alaposan Szarvas Imrével. A növények feltárásának műhelytitkairól is mesél Hably Lilla – ki gondolná, hogy a történetben egy kalapács a főszereplő?
A csúcsra érve egy elveszett és kalandos körülmények között megkerült ősállatlábnyom társaságában búcsúzunk, de egy hét múlva folytatjuk a hotel tulajdonosával, az állatszobrokat készítő műhely szakembereivel és az ősmaradványok területén élő hús-vér lényekkel.
Hallgassa meg a sorozat negyedik részét!
Ipolytarnócról szóló sorozatunk negyedik, egyben záró darabjában minden újra fölbukkan, amiről az előző részekben szó esett: a falu nyomora, a kutatók nehézségei és az ősmaradványokat bemutató látogatóközpont lélegzetelállító különlegessége. Igyekszünk persze elvarrni a szálakat.
A kis szurdokban haladva vezetőnkkel, Szarvas Imrével a csúcsra érve újra egy 3D-s vetítőhöz érkezünk, mely meglepő hatást kelt a hegytetőn egy kívülről semmitmondó csarnokban. Miközben nézünk, mint a moziban, Hably Lilla paleontológos professzor kritikai megjegyzéseit is meghallgatjuk.
Tardy János és Duska József segítségével megpróbáljuk ha nem is feloldani, legalább megérteni az ellentmondást, amely a természetvédelem és a modern technika, a népszerű látogatócsalogató megoldások, illetve a falu cselekvésképtelensége, kívülállása között feszül.
Közben megismerkedünk a látogatóközponthoz vezető kis bekötő úton található, éppen zárva tartó szálloda tulajdonosával. Választ kapunk arra a kérdésre is, hogy vajon miért álmodik valaki négycsillagos szálláshelyet a semmi felé félúton.
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
