Tér-idő Várkonyi Benedek - 2010.03.16. 15:01
Fotó: Flickr.com/Foto43
Hallgassa meg a sorozat első részét!
Az ember azzal emelkedett ki az állatvilágból, hogy közösségeket hozott létre, s ezzel a minimálisra szorította az egyéni versenyt. Az emberi társadalomban a harc már nem a mindennapi túlélésért folyik. A verseny azonban az élet minden területére jellemző, versenyzünk az úton, a munkahelyen, a sportban és a magánéletben, sokszor anélkül, hogy észrevennénk. Az állati és az emberi versengés közötti különbségről Csányi Vilmos etológus, a lélek mélységeiben zajló küzdelmekről, a versengésről, mint társas magatartásról Fülöp Márta pszichológus beszélt.
A sport a küzdelem jelképe, a vad verseny kulturálttá szelídített változata. Ám a győzelemig nehéz és küzdelmes út vezet, ha egyáltalán a sok-sok fáradság végül elnyeri jutalmát. Budavári Ágota sportpszichológus mondta el, miféle késztetések rejlenek a versengés mögött, mi szükséges ahhoz, hogy valaki hatalmas energiákat mozgósítson a bizonytalan győzelem érdekében, hogy a fizikai vagy a lelki felkészültség a fontosabb a siker eléréséhez, s hogy mekkora motivációs erőt jelent az a vágy, hogy valaki teljesítménye révén kiemelkedjen a névtelen tömegből.
Hallgassa meg a sorozat második részét!
A második világháború utáni csaknem egy évtizedben a két világrendszer, a szocializmus és kapitalizmus viszonyát egymás totális tagadása jellemezte. Az 1953 után indult verseny alapvetően a harmadik világ megnyeréséért folyt, hiszen mindkét fél meg volt győződve arról, hogy az ő szociális és politikai berendezkedése magasabb rendű, melynek hosszú távon győzedelmeskednie kell. Az 1962-ben kirobbant kubai rakétaválság idején a világrendszerek versenyében a hidegháborúból csaknem igazi lett. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió idegjátékot játszott. Ennek korabeli és mai megítéléséről, a két világrendszer között zajló gazdasági, fegyverkezési és űrkutatási versenyről beszélt Békés Csaba közgazdász.
A verseny a közgazdaságtan, sőt általános értelemben mindenfajta gazdálkodás alapja. A szabad versenyről és a tervgazdálkodásról, valamint napjaink legjellemzőbb versenyformáiról, a figyelemért és a tehetségekért folyó versengésről Szabó Katalin közgazdászt kérdezte Várkonyi Benedek.
Hallgassa meg a sorozat harmadik részét!
A versenyek egész életünket átszövik. A gyermek versenyez, amikor a felnőttekkel játszik, s a szülők gyakran dilemma előtt állnak, hagyják-e nyerni kis versenytársukat. Enyedi Ildikó filmrendező emlékezik vissza az édesapjával közös játékokra, s arra, hogy mit tanult meg mindebből, amit felnőttkorában is hasznosítani tud.
A magyar férfi vízilabdacsapatot, amely a versenyszellem igazi tudója, az egész világ jól ismeri,. Sokszor bizonyították már, hogy győzelmeik mögött rendszer rejlik. A felkészülésről, a motivációról, a sikerekről és a kudarcokról, valamint saját szerepéről, feladatairól Kemény Dénes szövetségi kapitány beszélt. Azt vallja, az edzőnek nemcsak a játékhoz kell értenie, de az emberhez és a lélekhez is. A játékosokkal való szoros kapcsolat kialakítása legalább olyan fontos, mint a sportolók felkészítése, a csapat kialakítása vagy a taktika megtervezése.
Az ókori görögök szemléletét mélyen áthatotta a versenyszellem. Ha valaki örök hírnevet és dicsőséget szerzett magának, hitük szerint a halhatatlanságot is elérhette. Az antik Görögország sportversenyeiről, a pánhellén játékokról Bolonyai Gábor ókorkutató mesélt.
Hallgassa meg a sorozat negyedik részét!
A tudományban, mely a haladás egyik motorja, éppúgy ádáz verseny zajlik, mint az élet más területein. E versenyről, a tudósok hitelességéről, s a tudományos csalásokról kérdezte Várkonyi Benedek Fehér Márta tudomány-filozófust és Falus András akadémikust.
A hétköznapokban a különböző korosztályok is versenyben állnak egymással. S habár a kudarc hozzátartozik az életünkhöz, elfogadni és feldolgozni nem mindig könnyű, hát még megtanulni, hogyan lehet profitálni belőle. Fülöp Márta pszichológus és Budavári Ágota sportpszichológus a győzelem és a vereség lélektanáról beszélt. A sportteljesítmények mérhetőek, de összemérhetőek-e egymással az irodalmi művek. Arról, hogy mi hasznot hozhat a versengés, az írói, költői pályázat az irodalomnak, Szörényi László irodalomtörténész fejtette ki véleményét.
Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
