Az informatikus-szociológus mellett műsorunkban Veres Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztályának vezetője és Melegh Attila szociológus tisztázta: az intézmények befolyásolják a népmozgalmi folyamatokat is, ezért megfelelő intézményekkel – ide sorolják az adórendszert is – el lehetne érni a magyar népszaporodást.
Ez a lehetséges jövő, jelenleg azonban nálunk növekszik a leggyorsabban az egyedül élők aránya és katasztrofálisan alacsony a születések száma. Mi lehet az oka annak, hogy mást szeretnénk és mást cselekszünk? Az unión belüli országok adórendszerei és a családok támogatása közötti összefüggések a népszaporodást is befolyásolják.
A facérságnak – sznob kifejezéssel: „szingliségnek” – leáldozott. Ezt maga az írónő, a facérság bölcseletét megfogalmazó Teréz anyu szerzője tisztázta: ő most egyéves gyermekét neveli, és boldog. A társadalmi jelen azonban nem könnyű ,mert – mint egy tudós rámutatott – ma a személyes kapcsolatot is üzletivé alakítják.
Hazánkban a családok átlagosan 2,3 gyermeket akarnak, az együtt élők 2,09-et: azaz a kívánságok már megoldanák a gondot. Azt kell elérni, hogy a kívánt gyermekeket „előcsalogassuk”. Jó mintát kínál erre Franciaország: ott az adórendszert hozzáigazították a családok lehetőségeihez. Összevonják a férj és feleség fizetését. Nálunk személyi jövedelemadóként a pénzt elvonja az állam, és ami marad, abból él a család. Nyugaton fordítva van: megél a család, majd a megmaradó pénzből osztozkodik az állam és a család. Franciaországban a harmadik gyerek kultusza – a harmadik királyfi ünneplése – fordított a drámai folyamaton.
Sajnos, ma idehaza családellenes a rendszer – fogalmazott egy betelefonáló. Merre tartunk? Sokszínűség lesz a családmodellek között is. Lesz egy népességrész, melyben otthon marad az anya, ám fennmarad a karrierorientált réteg is. És megjelenik a familiarizmus: a család mindenek felett…
(Napközben)Utolsó frissítés: 2009-01-27 10:48:12
