Szelek szárnyán

Fotó: flickr/joiseyshowaa

Hallgassa meg a sorozat első részét!

Az első részben Németh György ókortörténész elmondja, hogy a bronzkori görögök istenként tisztelték a szeleket. Hésziodosz az Istenek születése című tankölteményében megkülönbözteti a jó szeleket, amelyek az istenektől származnak, és gonoszakat, vagyis a forgószeleket. Athénban a Kr. e. 80-ban épült nyolcszögletű Szelek tornyán – mely egyszerre volt napóra és vízóra, s mutatta a szél irányát – szárnyas férfialakokként ábrázolták a szeleket, s mindegyiket külön névvel és funkcióval látták el. Arisztotelész pedig már tizenkétféle szelet sorol fel művében.

Varga Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem agrometeorológiával foglalkozó docense beszél többek között a különböző irányú szelekről, a passzátszél történeti szerepéről és hajózásban betöltött fontosságáról, a meleg és a hidegfront kialakulásáról, valamint arról, hogy mi alakítja az időjárást, illetve az éghajlatot. Nagy Balázs geográfus az akár óránként 250 kilométeres sebességet is elérő antarktiszi lavinaszélről meséli el személyes élményeit és tapasztalatait.

Hallgassa meg a sorozat második részét!

Mika János éghajlatkutatótól megtudjuk, hogy évről évre valóban egyre gyakrabban pusztítanak-e a hurrikánok, vagy csak a tudósok megfigyelései lettek pontosabbak, és a média foglalkozik többet az időjárás okozta katasztrófákkal. Az élővilág és az éghajlat szoros kapcsolatáról Varga Zoltán agrometeorológus beszél. Az időjárás hatását naponta a bőrünkön érezzük, még ha nem is mindig tudjuk, hogy mi, hogyan és miért befolyásolja a közérzetünket. Darányi Mariann meteorológus elmondja, milyen időjárási események állhatnak különféle jó és rossz érzéseink mögött, milyen panaszokat okoz a hideg-, illetve a melegfront.

Hallgassa meg a sorozat harmadik részét!

Keleti Miklós brüsszeli tudósító a szélturbinák európai terjedéséről számolt be. Az Európai Unió 2020-ra húsz százalékra kívánja növelni a megújuló forrásokból származó energia arányát a teljes felhasználásban. Az előrejelzések elsősorban a szélenergia rohamosan terjedő hasznosításán alapulnak. 2009-ben az újonnan létesített energiatermelő üzemek harminckilenc százalékát tették ki a szélerőművek. Az Európai Szélenergia Szövetség szerint egy évtized múlva a kontinens áramigényének már tizennégy-tizenhét százalékát termelik majd meg a szélerőművek, szemben a jelenlegi kevesebb mint öt százalékkal.

A vitorlázás elvi alapjait Rohács József professzor foglalta össze. Gausz Tamás docens elmondta, milyen veszélyeket rejtenek a szélviszonyok, a légörvények a repülésben, különösen a fel- és leszállás során, s ezek a veszélyek hogyan védhetők ki. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan tanszékén található szélcsatorna berendezéssel a szennyezőanyag-terjedést, valamint különféle járművek, épületek körüli áramlásokat vizsgálják. A tanszék egyik legfontosabb kutatási területe a légmozgásnak, a szélnek a számítógépes modellezése. Bonyolult fizikai folyamatok, mint például a szélcsatorna-mérés modellezéssel lényegesebben költséghatékonyabb, mintha ugyanezt a valóságban kellene elvégezni. A számítástechnika gyors fejlődése az áramlások szimulálásában és mérésében is új lehetőségeket nyitott, melyek az élet számos terültén alkalmazhatók.

Hallgassa meg a sorozat negyedik részét!

Szeles, szeleburdi, széllel bélelt, a széltől is óvja, más szelek fújnak, kifogja a szelet a vitorlájából… és még hosszan lehetne sorolni a jelzőket, metaforákat, szólásmondásokat, melyek árnyalják, színesítik a szél jelentését. Hajós nép lévén a görögök mindennapjaiban természetesen központi jelentőséggel bírt a szél. Hogy milyen istenei voltak, arról Németh György ókortörténész mesél. A műsor többek között Aiszóposz Az északi szél és a Nap meséje, az Odüsszeia és Cervantes Don Quijote című regénye kapcsán mutatja be, hogyan jelenik meg a szél mint szimbólum az irodalmi művekben.

Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu