Fotó: Wikimedia/Glenlarson
Hallgassa meg!Dénes Ferenc sportközgazdász szerint erős túlzás lenne azt állítani, hogy a 2004-es athéni olimpia egyenes következménye a jelenlegi görög válság, mert annak sok összetevője van, és még arról is megoszlanak a vélemények, hogy az olimpia egyáltalán szerepet játszik-e Görögország mostani helyzetében. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke például határozottan kiáll amellett, hogy nem, más elemzők viszont azt mondják, az olimpia közvetetten igenis oka lehet a mostani válságnak. A görög államadósság 382 milliárd dollár, az athéni olimpia nagyságrendileg 10-12 milliárd dollárba került, ami egy egy hónapos eseményhez mérve nem kevés, még akkor is, ha ebből a pénzből utak, metrók is épültek, ám az olimpiai létesítmények működtetése önmagában félmilliárdos tétel, és úgy tudni, sok közülük kihasználatlanul, üresen áll. Ha nincsen pénzünk a családban, akkor nem feltétlenül veszünk-e fel hitelt arra, hogy homárt együnk a város legdrágább éttermében – teszi hozzá Dénes.
Egy ilyen eseményt komplexen, az utóhasznosítást is szem előtt tartva kell tervezni, ráadásul Athénban az is gondot jelentett, hogy a 9-10 milliárd dolláros tényleges költség duplája az eredetileg tervezetteknek. Ez egyrészt a szeptember 11-ei terrortámadás után megnövekedett biztonsági költségekkel magyarázható, de oka lehet az is, hogy a beruházásokat nem kezdték el időben, sok volt a vita, gyakran pedig a korrupció gyanúja hátráltatta az építkezéseket, az ezt követő sietség pedig jelentősen megnövelte a költségeket. Dénes szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak most komolyan el kell gondolkodnia azon, nem kellene-e csak biztos lábon álló, nagy országoknak adni az olimpiát. Közgazdászgént a válasz egyértelmű igen lenne, sportpolitikai szempontból azonban nyilvánvalóan igazságtalan, hogy közel kétszáz ország közül két tucat országnak legyen jogosítványa olimpiát rendezni.
