Buzz Aldrin szerint az Apollo-program és a benne részt vevő emberek előtt azzal lehetne méltóképpen tisztelegni, ha új célokat jelölnének ki. A következő lépés pedig szerinte a Mars lenne. Michael Collins azt állítja: a Mars sokkal érdekesebb, mint a Hold.
Az amerikai űrhivatal, a NASA tervei szerint 2020-ban térnének vissza űrhajósok a Holdra. Az űrsiklókat jövő évben cserélik le az Orion űrhajóra, amelynek az Apollóéhoz hasonló kapszulája van.
Edwin E. Aldrin és Michael Collins ugyan nem bírálták a NASA-t, ám lejárt lemeznek minősítették a személyzettel ellátott holdbázis létrehozásának terveit. Aldrin részletesen kifejtette, hogy miként lehetne a Hold ugródeszka a Mars égi kísérőjére, a Phobosra vagy magára a vörös bolygóra való eljutásban. A Hold segítségével célba vehetnének némely aszteroidát is, olyanokat, mint az Apophis, amely egy napon veszélyt jelenthet a Föld számára - mondta.
Aldrin rámutatott, hogy Armstronggal a Wright fivérek első repülőútja után 66 évvel léptek a Hold felszínére; azt kívánta az emberiségnek, hogy 66 évvel az Apollo–11 küldetése után érje el a Marsot. Ez 2035-ben lenne esedékes.
Az Apollo–11 legénysége a Fehér Házban
A Fehér Házban fogadta a Holdat megjárt három űrhajóst az amerikai elnök. Barack Obama történelemcsinálónak nevezte a három a asztronautát, s azt mondta, hogy a kutatás és a felfedezés kiválóságát immár mindörökre az Apollo 11 legénysége jelképezi majd. „Önök tudósok és mérnökök egész nemzedékét ihlették meg, és ez szárba szökkentette az innovációt, a vállalkozói kedvet, az alkotóképességet itt, a Földön” – fogalmazott Obama. Személyes élményeit is felidézte: azt, hogy kisfiúként, Hawaiion élve, hogyan élte meg a Holdra szállást. „Amerikai zászlókat lengettünk, és a nagyapám azt mondta, hogy az Apollo küldetése példa arra is, hogy az amerikaiak mindenre képesek, ha egyszer elszánják magukat” – emlékezett Obama. Hangsúlyozta azt is, hogy a NASA folytatja az ihlető küldetést; de azt nem mondta, hogy ez újabb holdutazást jelentene.
A NASA 2020-ra újabb utazást tervez a Holdra, sőt, bázist is létrehozna ott, hogy az űrhajósok legalább hat hónapot tölthessenek a holdfelszín tanulmányozásával.
Kis lépése egy embernek
1960. július 20-án, vasárnap este 10 óra 56 perckor (magyar idő szerint 21-én 3 óra 56 perckor) lépett Neil Armstrong személyében az első ember idegen égitest felszínére. „Kis lépés egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek” – hangzottak szavai.
 |
| Neil Armstron, Buzz Aldrin és Michael Collins Fotó: MTI/AP |
A Holdra szállás nem csak propaganda-siker volt, az Egyesült Államok átvette a vezetést az űrversenyben. Az eseményt 528 millió ember látta a tévében (természetesen a Szovjetunióban és a szocialista országokban nem vették át az adást). Ennek ellenére máig sokan kételkednek: szerintük a sugárzott felvételek egy titkos laboratóriumban készültek – bizonyítékként a csillagok hiányát, irreális árnyékokat, a hajtóművek által hagyott nyomok hiányát hozzák fel –, a visszaszálló egységet pedig csak kilökték egy repülőgépből.
A Holdra még hat expedíció indult, az Apollo–13-nak műszaki hiba miatt vissza kellett fordulnia. Égi kísérőnkön az Apollo-program befejezéséig tizenketten jártak, de a tervek szerint a következő évtized második felében az ember visszatér a Holdra.
MR Online, MTIUtolsó frissítés: 2009-07-21 10:08:59
