Fotó: MTI/Soós LajosA kávéházak históriája szorosan összekapcsolódik a polgárosult Budapesttel, a fÅ‘város kultúrájával, a művészeti élettel. Hogyan jöttek létre a kávéházak? Melyek voltak a legfontosabbak? Milyen törzshelyek alakultak ki? Milyen anekdoták fűzÅ‘dnek hozzájuk? Mi lett a sorsuk az ötvenes években? Hogyan éled újjá a kávéház kultúrája a rendszerváltozás után?
A kávéházak kialakulása – hallgassa meg a sorozat elsÅ‘ részét!
Hogyan jöttek létre a fÅ‘városi kávéházak? Mi volt a szerepük a polgárosult Budapesten? Mi volt az összetartó erejük, a szerepük a korszak kultúrájában? Hogyan alakultak ki a művészeti élet törzshelyei? Hogyan jelenik meg mindez az irodalomban, illetve a művészeti élet más területén?
Andrássy úti kávéházak – hallgassa meg a sorozat második részét!
Különös sorsú kávéház az Adyt és körét befogadó Három Holló, amely a kilencvenes években újraéledt egy német irodalomtörténész különös nosztalgiája következtében. Legalább ennyire izgalmas a mai Írók Boltja helyén működött Japán kávéház, különleges asztaltársaságaival, neves íróival (Szép ErnÅ‘, Tersánszky, Kassák, József Attila), színészeivel (Latabár testvérek), képzÅ‘művészeivel (Szinyei Merse Pál, Lechner Ödön, Rippl-Rónai József).
A Centrál kávéház – hallgassa meg a sorozat harmadik részét!
A Centrál kávéház évtizedekig különbözÅ‘ irodalmi, szellemi áramlatok törzshelye volt, különféle jeles folyóiratok szerkesztÅ‘ségi helyeként működött. Itt született például A Hét, itt írták a Nyugatot, késÅ‘bb az Újholdat, a Nagyvilágot. Története szinte a huszadik századi magyar irodalom története.
A New York és a Hadik – hallgassa meg a sorozat negyedik részét!
A pesti körút egyik legszebb épületében jött létre a New York kávéház. Itt szerkesztették például a Pesti Naplót egy ideig, de voltak itt filmes, színészi asztaltársaságok is. A „lágymányosi pampákon” működÅ‘ kávéház pedig Karinthy és Kosztolányi törzshelye volt, de megfordult itt Móricz Zsigmond és a fiatal Déry Tibor is.
