Fotó: MR
Hallgassa meg!Génmódosítás, génmódosított növények, génmódosított alapanyagból készült élelmiszerek – ez a téma a tudományban, a közéletben, a szakpolitikai körökben, a környezet-, és természetvédelemben valamint a fogyasztók körében is évek óta éles vitát vált ki. Az érvek csatája Magyarországon is folyik, de széleskörű tudományos vagy közéleti vita még nem alakult ki, mert az érintettek egy része elzárkózik ettÅ‘l. Januárban viszont egy olyan cikk jelent meg a Magyar Tudományban, amely talán segíthet a bizonytalanságokat tisztázni. A könyv szerzÅ‘je Heszky László akadémikus, aki szerint általánosságban nem lehet egyértelmű ítéletet mondani a génmódosítás technológiája fölött. Minden egyes eljárást, minden egyes növényi fajnál egyenként kell értékelni.
A növényi génkezelés tudományos értékelésére szükség volt – állítja az akadémikus – Magyarországot ugyanis most sok kritika éri, mert fenntartja, és a jövÅ‘ben is fent akarja tartani a génkezelt növényekre vonatkozó termesztési moratóriumot. A tiltás ellenzÅ‘i szerint ezzel a mezÅ‘gazdaságot károsítják meg a döntéshozók és hátrányos helyzetbe hozzák a magyar gazdákat is. A kritikusok persze hallgatnak arról, hogy az unióban egyelÅ‘re nincs olyan génmódosított növényfajta, amelynek nálunk gazdasági haszna lenne.
KülönbözÅ‘ génmódosított baktériumok laboratóriumi körülmények közt, gyógyszeripari alapanyagokként szolgálhatnak. Ez is jól példázza azt, hogy egy biotechnológiai eljárás jó lehet, de ettÅ‘l még nem biztos, hogy gazdasági szempontból is hasznos. SÅ‘t - nem ismerve például a génmódosított növények környezeti hatásait - akár káros is lehet.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
