John Axelsson professzor, a stockholmi Karolisnka Intézet munkatársa a Kihívás című műsorban nyilatkozva elmondta, egyszerre igaz, hogy az alváshiány csúfít, az alvás pedig szépít, de érdemesebb az utóbbi, pozitív szempontból közelíteni a kérdéshez.
A vizsgálatokat huszonhárom személyen végezték el, mindannyian tizennyolc és harmincegy év közötti fiatalok voltak, férfiak és nÅ‘k vegyesen. A kísérelt résztvevÅ‘irÅ‘l két-két fényképet készítettek, egyet kiadós alvás után, a másikat pedig harmincegy óra virrasztást követÅ‘en. Ezt követÅ‘en a kutatók hatvanöt személyt kértek értékelésre, akiknek azt kellett pontozniuk, hogy a képen látható egyén mennyire vonzó, mennyire tűnik egészségesnek, illetve mennyire fáradt.
Táskák, karikák, egyebek
A kísérleti személyeket kialvatlan állapotban csúnyábbnak, kevésbé vonzónak és kevésbé egészségesnek értékelték, mint alvás után. Az értékelÅ‘k nem tudták, hogy a dolognak bármiféle köze van az alváshoz. „ElÅ‘ször pontozták, hogy mennyire jól néznek ki a képen látható személyek, majd valami mást csináltak, ezt követÅ‘en pontoztak egészségesség szempontjából, majd egy újabb kikapcsolódás után a fáradtság szerinti értékelés következett, de nem voltak tudatában annak, hogy alvás megvonásnak tettük ki azokat, akiknek a képeit nézegetik" - mondta Axelsson professzor.
Most annak megállapításán dolgozunk, hogy melyek azok a vonások és jellegzetességek, amelyek alapján a másikat fáradtabbnak ítéljük meg. Például karikák, táskák a szemek alatt, de vannak kevésbé jellegzetes, kevésbé tudatosuló jegyek is – jelenleg éppen ezeket vizsgáljuk” – mondta a Axelsson professzor. Utóbbi megfigyelések eredményei még publikálásra várnak, így ezekrÅ‘l a kutató még nem akart beszámolni. A korábbi vizsgálatokról a British Medical Journal című szaklapban számoltak be a Karolinska Intézet kutatói.
Evolúciós haszna is van
A svéd professzor szerint evolúciós szempontból valószínű, célszerű tudnunk, hogy valaki egészséges vagy sem, fÅ‘leg a párválasztáskor, hiszen a biológiai cél az, hogy egészséges utódaink legyenek. „Márpedig az alváshiány mindenféle egészségügyi problémákhoz vezethet, és ezt hasznos felismerni, hiszen akkor talán érdemes óvatosnak lenni az illetÅ‘vel” – tette hozzá Axelsson.
| Fotó: Flickr/TheAlieness GiselaGiardino |
Testünkben számos biológiai folyamat zajlik, ezek egy része az alvást, mint feltöltÅ‘dési idÅ‘szakot használja ki, míg mások az alvás ideje alatt különleges feladatokat is ellátnak. EbbÅ‘l az következik, hogy ha nem alszunk eleget, akkor egyes funkciók nem regenerálódnak, míg mások végbe se mennek. Például a hormonális rendszerek a szervezet belsÅ‘ állandóságának fenntartására törekszenek, de alvás megvonás esetén a szervezet számára egyre nehezebb a vércukorszint szabályozása: egyre csökken a glükóz tolerancia, egyre könnyebben alakul ki egy cukorbaj elÅ‘tti állapot.
Az immunrendszer bizonyos működéseket csak álmunkban végez el, napközben nem, tökéletes működéséhez naponta 7-9 óra alvásra van szükség. Természetesen, mint oly sok mindent, szervezetünk az alváshiányt, és az abból adódó „biológiai nehézségeket” igyekszik kompenzálni, ezért azonban hosszú távon meg kell fizetnünk. Azoknak tehát, akik alvászavarokkal küzdenek, érdemes figyelembe venniük, hogy ma már sok olyan hatékony kezelés kínálkozik, amelyek segíthetnek az alvás javításában – mondta John Axelsson professzor.
Inkább az agyat szolgálja
Halász Péter ideggyógyász professzor is megszólalt a műsorban. A tudós szerint a svéd kutatásból is kiderül, hogy alváshiány romboló dolog. A szakember, aki évtizedek óta foglalkozik alvással kapcsolatos kérdésekkel is, azonban azt mondja, más friss vizsgálati eredmények tükrében még érdekesebb az, hogy az alvásnak fontos szerepe van az agy működésének fenntartásában: abban, hogy nap mint nap ismét és ismét képesek vagyunk gondolkodni, tanulni, emlékezni, érzéseket produkálni. Szóval, életünk egyharmadát mégsem feleslegesen töltjük alvással.
| Fotó: MR |
A magyar professzor szerint a friss kutatási eredmények áttörést jelentenek az alvás szerepének megértésében, miután nagyon úgy néz ki, hogy a klasszikus, lassú hullámú mély alvás elsÅ‘sorban az agy regenerációjáért felelÅ‘s, vagy is inkább az agyért van, mint a testért - mondta a Kihívásban Halász Péter ideggyógyász.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu

Hallgassa meg!


