A kutatók rákos sejteket analizáltak, amelyeket az erszényes emlősök pofáját megtámadó rosszindulatú daganatokból nyertek. A világ legnagyobb testű erszényes ragadozóit gyakorlatilag a kihalás szélére sodorta a betegség. A biológusok szerint a rosszindulatú folyamatok valószínűleg a Schwann-sejtekben - az idegsejteket körülpárnázó mielinhüvelyt előállító sejtek - kezdődnek.
A tasmán ördög kisebb kutya méretű állat. A halálos pofadaganat a vadon élő állatokat tizedeli az 1990-es évek óta. A betegség olyan különleges ráktípus, amely harapás vagy más fizikai érintkezés útján terjed, így jutnak át a rákos sejtek egyik egyedről a másikra. Mindössze egyetlen hasonló - a kutyák között terjedő – rosszindulatú betegség létezik.
A csoport a rákos sejtek genetikai állományát vetette össze az állatok más szöveteinek sejtjeivel. A beteg sejtek a Schwann-sejtekkel mutatták a legnagyobb hasonlóságot. Az egyelőre még nem világos, hogy ezek az idegrendszeri sejtek milyen módon sokasodnak tumorrá. A genetikai jellegzetesség felfedezése azonban segíthet a pontos diagnózis felállításában és a gyógyszer megtalálásában. "Most, hogy belelátunk a tumorok genetikai profiljába, elkezdhetünk olyan géneket és folyamatokat keresni, amelyek a daganat kialakulásáért felelnek" - mondta Greg Hannon, a kutatócsoport tagja a Reuters hírügynökségnek.
A felfedezés segít ezenkívül a halálos pofadaganat és más, az erszényes ragadozókat támadó rosszindulatú betegségek elkülönítésében is. Így a beteg állatok elkülöníthetők, ezzel pedig fékezhető a kór terjedése.
