Beszédszintetizátorok ma és jövő mindennapjaiban

Fotó: MTI/Kollányi Péter

Hallgassa meg!

1791-ben Kempelen Farkas készített elÅ‘ször beszélÅ‘gépet, amely az emberi artikulációs csatorna felépítését utánozta. Kétszáz évvel késÅ‘bb, az 1990-ben született korszerű beszédszintetizátor már szinte mindent fel tudott olvasni – újságcikkeket, leveleket, faxokat. Az olvasógépek, beszélÅ‘ számítógépek az élet számos területén alkalmazhatóak: megkönnyítik a vakok és látássérültek mindennapi életét, használhatók például a beszéd-rehabilitációban, a távközlésben, az oktatásban, a navigációs rendszerekben. De vajon mi minden kell ahhoz, hogy az emberi beszédet egyre tökéletesebben felismerjék és utánozzák a gépek?

Több mint harminc éves kutatómunka és technológiai fejlÅ‘dés eredményeit mutatja be A magyar beszéd című könyv. A Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszéke, valamint az Akadémiai Kiadó együttműködésének köszönhetÅ‘en vehetjük kézbe a több mint hétszáz oldalas kötetet. SzerzÅ‘i mérnökök, nyelvészek, akusztikus szakemberek. A kötet bepillantást enged a beszéd bonyolult mechanizmusába, és minden korábbinál szélesebb skálán tárgyalja ezt a témakört. A magyar beszéd elemzésével kapcsolatos adatok, amelyek a könyvbe nem fértek bele, vagy csak utalás van rájuk, a kötet mellé létrehozott honlapon találhatóak.

Az Esti beszélgetés tudományról című műsorban Esti Judit a kötet két szerkesztÅ‘jével, Olaszy Gábor villamosmérnökkel, fonetikussal és Németh Géza villamosmérnökkel, infokommunikációs kutatóval beszélgetett a könyvrÅ‘l, a beszédtechnológia már megvalósult gyakorlati alkalmazásairól és jövÅ‘beli lehetÅ‘ségeirÅ‘l.

Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu