Tér-idő Várkonyi Benedek - 2011.05.06. 15:05
Fotó: Wikimedia/Domenichino
Hallgassa meg a sorozat első részét!
Attól a pillanattól kezdve, amikor a Paradicsomban a tilalom ellenére az első emberpár elkövette az első bűnt, nincs többé bűntelen ember a földön. Az édenkerti jelenet az embernek Istennel, a növényekkel, az állatokkal való addigi harmonikus kapcsolatának a végét jelentette, ugyanakkor ez a pillanat az ember felszabadítása is volt, amikor a tudás birtokába jutott, saját akaratot kapott, s ettől kezdve a maga elhatározásából cselekedhetett.
Oláh János, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem tanára elmondta, a zsidó vallásban a bűn erkölcsi kihágást jelent, amelyre a héber biblia öt különböző szót használ. Vannak szándékosan és véletlenül, tudatlanul elkövetett, egyéni és közösségi bűnök. A zsidó gondolkodásban a három fő bűn a gyilkosság, a vérfertőzés és a bálványimádás, amelyet akár élete feláldozása árán is el kell kerülnie az embernek. A kereszténység szerint a bűnre a megváltás Isten válasza, mondta el Máté-Tóth András valláskutató. Mezey Barna jogtudós a vérbosszútól a szemet szemért elvén át az igazságosságig a büntetés különbözői formáiról, az elkövetett vétek és az érte járó megtorlás arányosságáról beszélt.
Hallgassa meg a sorozat második részét!
Az erkölcs és a jog különbözőképpen ítéli meg a bűnt, és más büntetést ró ki a vétkezőkre. Erkölcsi bűnért nem jár börtön, s azért a büntetésért, amelyet a jog mér ki, sokszor nem jár erkölcsi neheztelés. Hogy a jogi rendszernek mennyire része az erkölcs, arról Hack Péter, a büntetőjog professzora beszélt. Amikor a jogalkotó bizonyos magatartásokat bűncselekménynek nyilvánít, kívánatos, hogy az egybeessen a társadalom értékítéletével. De olyan cselekmények is vannak, amelyeket a törvény bűncselekménynek nyilvánít, az állampolgárok azonban egyáltalán nem tartják erkölcsileg elítélendőnek. Például a szocializmus idején szinte minden külföldre utazó követett el deviza-bűncselekményt, s még ha le is bukott, a környezete inkább szolidáris volt vele. Az adócsalás, a számítógépes programok, file-ok letöltése is más megítélés alá esik jogilag és a társadalom szemében. A bűnözés mértéke és az érte járó büntetés függ a kultúrától, hagyományoktól, pénzügyi viszonyoktól, egy-egy ország történelmétől is.
Fülöp Márta pszichológus azokról a belső küzdelmekről beszélt, amelyet nap mint nap megvívunk magunkban annak érdekében, hogy a belső normáinknak és az együttélés szabályainak megfeleljünk. Hogy a korszerűnek tartott büntetések vajon alkalmasak-e arra, hogy jó útra térítsék a vétkezőt, arról Mezey Barna jogászprofesszor beszélt.
Hallgassa meg a sorozat harmadik részét!
A bűnbánat akárcsak a bíróság által kiszabott büntetés része a vezeklésnek, mert úgy gondoljuk, nem elég, ha a bűnös bűnhődik, azt is elvárjuk, hogy belássa, bajt okozott, s elmélkedjen tettéről. A bűn persze sokszor nagyon összetett. Nemcsak a gonoszság áll mögötte, hanem az elkövető egész élete, múltja is. Azzal, aki ellen vétkeztek, könnyű együtt éreznünk, de a bűnös világát is megértjük-e, s egyáltalán meg kell-e értenünk? Kell-e a bírónak a tárgyalóteremben megértéssel viseltetnie az iránt, aki felett ítélkezik? Vasvári Csaba büntetőbíró személyes tapasztalatairól is mesélt a műsorban, s elmondta, a bűnök világa a bíróságon speciális és sokkal formálisabb ahhoz képest, ahogyan azt a civil életben értelmezzük. A jog szerint csak abból lehet bűnös, aki ellen vádat emeltek. A bíróság a vádlott előéletét, személyi, szociális és családi körülményeit, motivációját is vizsgálja, és figyelembe veszi azt is, hogy a sértett milyen szerepet játszhatott a bűncselekményben. A társadalom védelme érdekében a büntetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy a tettes ne kövessen el többet bűncselekményt, de a büntetésnek megtorló jellege is van – ezt generális prevenciónak nevezik –, mely mindenki számára nyilvánvalóvá teszi, hogy az adott cselekményért milyen büntetés jár.
Fülöp Márta pszichológus arról beszélt, hogyan tudunk megszabadulni a már elkövetett bűnöktől, meddig és hogyan hordozzuk magunkban a súlyos következményeket. A bűnnel arányos büntetés megszabadít a bűntudattól, de a mások által kiszabott büntetés mellett az önbüntetés és a megbocsátás is feloldást jelent.
Hallgassa meg a sorozat negyedik részét!
József Attila sorai: „A törvény: tudod, betellik szószerint” érvényes a történelem egyik legnagyobb csábítójára, Don Juanra is. Arra a feslett erkölcsűnek tartott férfira, akit bűnösnek és gazembernek tartottak, de közben irigyelték is az energiáját, életerejét és szabadságát, s akit számos irodalmi műben örökítettek meg, de hogy igazi művészeti magaslatokra emelkedhetett, azt Mozart Don Giovanni című operájának köszönheti. Heller Ágnes véleménye szerint Don Juan nem egyszerűen az a férfi, aki szépségével és fellépésével sok nőt csábít el, neki nem egyéni ellenszenveket kell legyőznie, ő az asszonyok bűntudatán válik úrrá. De csakugyan bűnös-e a hódító, és áldozat-e az elcsábított nő? Mácsai János zenetörténész arról beszélt, hogyan lehet a zenében kifejezni a bűnt, s mi jelenti Mozart operájának drámaiságát. R. Várkonyi Ágnes történész pedig arra hozott példákat, mennyire volt súlyos a bűn és a büntetés a korábbi korokban.
