Gondolatok a világosságról

Fotó: Wikimedia/Lily15

Hallgassa meg a sorozat elsÅ‘ részét!

Az ókori Egyiptomban az egyik Å‘selem a víz, a Nílus, a másik pedig a Nap, amely mindenek felett uralkodik, s állandóan megújul. Az egyiptomi vallásban korszakoktól függetlenül a Nap a fÅ‘isten, minden élet forrása, élet és halál ura. A vallásos szövegek szerint a Nap saját magától keletkezett az Å‘svízbÅ‘l, s megteremtette magát és a világot. Az egyiptomiak hite szerint a halál is csupán átlépés egy másik világba, az elhunyt a Nappal egyesül, s vele születik újjá. A görög mitológiában Héliosz a Nap istene, amely nemcsak a fényt jelenti, hanem a termékenységet is.
Máté-Tóth András valláskutató a bibliai teremtéstörténetrÅ‘l, a világosság és a sötétség harcáról, Varga Edit egyiptológus az egyiptomi napkultuszról, Adorjáni Zsolt pedig arról beszélt a sorozat elsÅ‘ részében, hogy mit jelentett a világosság a görögök számára.

Hallgassa meg a sorozat második részét!

A felvilágosodás Nyugat-Európa nagy magára találásának korszaka, az új eszme, amely az emberi értelem, a gondolkodás szabadságát hirdette, megváltoztatta a világszemléletet és a történelmet. A francia és angol felvilágosodásról, nagy alakjairól Ludassy Mária filozófus beszélt. Az Európából induló új eszme nem állt meg a földrész tengeri határainál. Frank Tibor történész azt mondta el, hogyan született meg az amerikai felvilágosodás, milyen gondolatokat vett át az európaiból, s milyen hatása van a mai amerikai társadalomra.

Hallgassa meg a sorozat harmadik részét!

A tudós tapasztalatokkal, bizonyítékokkal, szabályokkal és törvényekkel dolgozik, s amikor meghozza tudományának törvényeit, hosszú idÅ‘re lát elÅ‘re. Mégis vannak a tudományoknak olyan igazságai, amelyek egy újabb korban összeomlanak. Kampis György tudományfilozófus arra a kérdésre válaszolt, hogyan láthatunk tisztán a tudományokban, s az áltudományokról mondta el véleményét. A keleti kultúra és a fény, a valóságos és a jelképes fény kapcsolatáról, a fény és a Nap kultuszáról Bethlenfalvy Géza orientalista, a felvilágosodás orvosi felfedezéseirÅ‘l, a XVII. század orvostudományi elméleteirÅ‘l Magyar László András orvostörténész beszélt a sorozat harmadik részében.

Hallgassa meg a sorozat negyedik részét!

Ma már természetesnek tartjuk, hogy a lakóházainkban is olyan világos van, mintha odakint lennénk, de a hatalmas ablakok, a nagy üvegtáblák csak a XX. század építészetének jellemzÅ‘i. A múlt század tízes éveiben indult, egészséges életmódot hirdetÅ‘ modern mozgalmakkal az építészet is azonosult, s a két világháború közötti idÅ‘szakban a lakó- és a munkahelyek tervezésekor elÅ‘térbe került a higiénia és az egészség, melynek egyik legfontosabb kritériuma az volt, hogy megfelelÅ‘ mennyiségű fény jusson a belsÅ‘ terekbe. A világosság, a fény mennyisége nemcsak az egészségünkre, de a hangulatunkra, a lelkiállapotunkra is hatással van. A hidegebb, sötétebb, borúsabb éghajlat alatt élÅ‘ északi népeknél sokkal gyakoribb a depressziós problémák elÅ‘fordulása és az öngyilkosság, mint a több napfényben részesülÅ‘, s ettÅ‘l jobb kedélyű délieknél. A telet sem csak a hosszan tartó hideg miatt bírjuk nehezebben, hanem azért is, mert a kitartó szürkeség tönkreteszi jókedvünket.

A fény építészetben játszott szerepérÅ‘l Ferkai András építészettörténész, a napsugárzás és a kedélyállapot összefüggéseirÅ‘l, a fénnyel gyógyításról Bánki M. Csaba agykutató beszélt a sorozat befejezÅ‘ részében.

Kövessen minket a twitteren is: http://twitter.com/mr1hu