Fotó: MR/Zengő Árpád
Hallgassa meg!Loksa Gábor, a Szent István Egyetem meteorológus, környezetvédelmi szakmérnöke azt mondja, úgy néz ki, hosszabbá válhat a vegetációs időszak, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodást veszélyeztető, korlátozó időjárási helyzetek tere, ideje csökkenhet, azaz biztonságosabbá válhat a termelés, ugyanakkor a változás, sajnos, minden egyéb negatív tényezőnek (kártevők, gyomnövények) is kedvezhet.
A változás eredménye az is, hogy hosszú távon egyre kevesebb lesz a csapadék mennyisége - még ha vannak is évek, amikor a víz mindent eláztat -, ugyanakkor a csapadék intenzitása nő, így kevesebb víz marad meg a talajban. A Kárpát-medencében arra lehet számítani, hogy az óceáni hatás gyengül, nyáron a mediterrán, télen pedig kontinentális hatás erősödik, valószínűleg egyre inkább kettejük párharcában élünk majd, ezek a hirtelen, ugrásszerű változások azonban nem kedveznek az élővilágnak, nehezen éli meg azokat.
A szakember azt mondja, az évszázad közepére körülbelül olyan lehet az idő itt, mint most Észak-Görögországban, erre pedig, bizony a nemesítőknek, mezőgazdászoknak is fel kell készülniük. Loksa Gábor fontosnak mondta a nagy vizek tározókben való megőrzését is, ahelyett, hogy - ahogyan most tesszük - gyorsan levezetjük azokat.
A mai görög mezőgazdaságban egyébként a búza- és a kukoricatermelés a meghatározó, ám mindez intenzív, öntözött kultúrában folyik, a kevés csapadék és a perzselő nyár miatt. A nagy hőösszeg miatt jól érzi magát a szója és több más hüvelyes növény is, a kertészeti kultúrák közt pedig jellemző a szőlő, az olívabogyó, illetve a citrusfélék sokasága, és bizony, lehet, hogy négy évtized múlva ezek lesznek a meghatározók a magyar mezőgazdaságban is.
Utolsó frissítés: 2011-09-14 11:33:51
