Kulturális különbségek: erősítik vagy gyengítik az uniót?

Fotó: MR

Hallgassa meg a műsort!

Az Európai Unióban különbözÅ‘ munkakultúrájú országok vannak. De mit jelent ez a kulturális különbség a gazdasági válság közepette? Hiszen a német vagy a görög társadalom tagjai egészen másképp viszonyulnak a munkához, a pénzhez, a szabályokhoz.

A kultúrák különbözÅ‘ségérÅ‘l írt Kultúrák és szervezetek. Az elme szoftvere címmel könyvet Geert Hofstede holland kutató, aki szerint a társadalmi, gazdasági krízis egyrészt próbára teszi az együttműködést, másrészt viszont sokak számára nyilvánvalóvá lesz, hogy ez az egyetlen kiút. Hofstede könyvében azt írja, hogy a gondolkodásmódok, a hozzáállások különböznek az egyes kultúrákban – s ezeket az eltéréseket a hatalomhoz, a tekintélyhez való viszony, az egyén és a csoport viszonya, a bizonytalanság tűrése, elviselése, a nÅ‘iesség-férfiasság, a hosszú távú orientáció szempontjai szerint vizsgálja. A holland kutató ugyanakkor úgy gondolja, a kulturális változatosság Európa erejét jelenti. Az alapprobléma inkább az, hogy sok az intoleráns ember, akik félnek a különbségektÅ‘l, pedig minden kultúrának megvan a maga erÅ‘ssége és gyengesége, és ezek együtt járnak.

Az Európai Unió nem szuperállam, sÅ‘t nem is állam – magyarázta a műsorban Csaba László közgazdász –, nem tudja elrendelni, hogy mi legyen a követendÅ‘ politika. Brüsszel nem fÅ‘nöke a tagállamoknak, s bár idÅ‘rÅ‘l idÅ‘re megfogalmaztak bizonyos ajánlásokat például Görögországnak a pénz- vagy a szociális politikában, de a görögök saját belátásuk szerint döntöttek és működtek.