A repülés hatása az éghajlatváltozásra

Fotó: MR/Neubauer RudolfFotó: MR/Neubauer Rudolf
Már nemcsak a megszállott civil környezetvédők és repülőtéri szakemberek, hanem európai politikusok is dolgoznak azon, milyen módon lehetne csökkenteni a légiközlekedés globális felmelegedésre gyakorolt hatását. A 2012-től életbe lépő új szabályozás többletterhet ró a légitársaságokra.

  Hallgassa meg a Kihívás adását!

Az üvegházhatású gázok visszafogása érdekében január elsejétÅ‘l a légiközlekedést is bevonják az úgynevezett közösségi emisszió-kereskedelmi rendszerbe. Jogszabály kötelezi majd a légitársaságokat, hogy ha Európába repülnek, széndioxid-kibocsátási kvótákat kell vásárolniuk.

Meghatározták a plafont

A cél, hogy korlátozzák a széndioxid-kibocsátást – magyarázta a Kossuth Rádiónak Lukács András, a LevegÅ‘ Munkacsoport elnöke. Az Európai Unió szabályozása értelmében megállapítják, hogy maximálisan mennyi széndioxidot bocsáthat ki a légiközlekedés. Ha egy légitársaság többet akar kibocsátani, akkor a szóban forgó kvótát, „széndioxid-mennyiséget” olyan légitársaságtól kell megvennie, amelyiknek van szabad kvótája – részletezte.

Felmerül a kérdés, mekkora szerepe van egyáltalán a légiközlekedésnek a globális felmelegedésben? A repülÅ‘k utasterében futó reklámfilmek mindössze 2 százalékos arányról beszélnek, azonban Bill Hemmings, a brüsszeli székhelyű Közlekedés és Környezetvédelem nevű civil szervezet közlekedési szakértÅ‘je szerint ez csak részben igaz, ugyanis a szám csupán a széndioxid-kibocsátásra vonatkozik. A szakértÅ‘ kifejtette: a repülési magasságban kibocsátott nitrogén-oxidok és a kondenzcsíkok üvegházhatása is jelentÅ‘s, mindez pedig már öt százalékra emeli a repülés részesedését az éghajlatváltozásban.

Bill Hemmings megjegyezte: a légitársaságok a múltban nagyon sok kedvezményhez jutottak, hozzászoktak a „nyerÅ‘ helyzethez”, ezért próbálnak most kibújni az emisszió-kereskedelmi rendszer kötelezettségei alól.

Nem fizet a szennyező

Lukács András ezzel kapcsolatban utalt rá: bár az Európai Unió alapszerzÅ‘dése tartalmazza a „szennyezÅ‘ fizet" elvet, a légiközlekedés egyáltalán nem téríti meg az általa okozott károk költségeit, szemben más gazdasági tevékenységgel. A repülÅ‘jegy után például nincs áfa, a kerozinon nincs adó, a légiközlekedés jelentÅ‘s állami támogatásban részesül. Pedig ez egy üzleti tevékenység, ráadásul csupán a társadalom egy szűk rétege veszi igénybe, miközben a környezeti károkat mindenki elszenvedi – tette hozzá.

Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója szerint nem várható érdemi változás a januártól életbe lépÅ‘ szabályozás miatt a légi forgalomban, csupán az egyes légitársaságoknak lesznek majd többletköltségeik. A társaságok ugyanakkor várhatón további technológiai fejlesztéseket is végeznek, hogy növeljék az energiahatékonyságot, illetve keresik majd az alternatív üzemanyagokat.

Szarvas Gábor műsorunkban elmondta: a ferihegyi repülÅ‘tér – csatlakozva az Európai RepülÅ‘terek Szövetsége programjához – meghatározta, milyen klímaváltozást okozó gázkibocsátás jellemzÅ‘ a repülÅ‘téren, egyfajta „térképkészítés történt”. Hozzátette: a légikikötÅ‘ közvetlen szomszédságában élÅ‘k számára 2008-ban zajszigetelési program indult, amelynek keretében közel ezer ingatlan ablakaira került pótüveg, és kaptak a házak szellÅ‘ztetÅ‘ rendszert.
 

Utolsó frissítés: 2011-06-17 15:36:37




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Tudomány > A repülés hatása az éghajlatváltozásra >