Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg a Napközben műsorát!
A világ ötszáz legjobb felsÅ‘oktatási intézménye közé idén is bekerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem. A sanghaji Academic Ranking of World Universities 2011-es listáján a két magyar intézmény a 301. és 400. hely között szerepel. A rangsor készítÅ‘i százpontos rendszerben értékelik többek között az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét, publikációik számát, idézésük gyakoriságát.
Elkészült a QS Quacquarelli Symonds (QS) 2011-es felsÅ‘oktatási rangsora is. Magyarországról egyedül a Közép-európai Egyetemnek (CEU) szerepel három képzése a legjobb kétszázban. A nemzetközi tanulmányok és politikatudományi képzéseket rangsoroló listán a CEU képzése az 51–100. helyet szerezte meg; a filozófiai képzések esetében a 101–150. helyen szerepelt; a szociológiai képzéseket rangsoroló listán pedig a 151–200. helyen. A CEU az elmúlt években többször felkerült a nemzetközi egyetemi rangsorokra: 2009-ben a Center for Higher Education Development az ötvenkét legkiválóbb európai politológiai intézmény közé sorolta a Közép-európai Egyetem politikatudományi tanszékét, amely öt csillagot kapott a minÅ‘sítési eljárásban.
A stratégiát nem a lista határozza meg
A Szegedi Tudományegyetem valóban jó, nemzetközileg is mérhetÅ‘ intézmény, ugyanakkor tudni kell, hogy a sanghajihoz hasonló listák vitára adhatnak okot, hiszen mindig meg kell nézni: az összeállítások készítÅ‘i milyen szempontokat vizsgáltak, mit mértek – mondta a Kossuth Rádiónak Szabó Gábor szegedi rektor. Hangsúlyozta: az egyetemi stratégiát nem a listákra tekintettel kell kialakítani, hanem „saját erÅ‘sségeinkbÅ‘l, a reálisan elérhetÅ‘ célokból kell kiindulni”.
Szeged esetében ez azt jelenti, hogy sokat kell dolgozni például az oktatói, kutatói utánpótlás érdekében – jegyezte meg.
EltérÅ‘ rangsorok, eltérÅ‘ szempontok
Igen komoly marketing- és presztízs értéke van annak, hogy Szeged szerepel a világszerte ismert és elismert, igaz, bírálni is szokott sanghaji listán – fogalmazott Kiss László, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. felsÅ‘soktatási elemzÅ‘je. Kifejtette: a különbözÅ‘ kutatóközpontok a kilencvenes évek második fele óta készítenek különféle rangsorokat az egyetemekrÅ‘l. Valamennyi összeállítás más szempontokat összesít, így igen eltérÅ‘ eredmények is születhetnek. A sanghaji Academic Ranking of World Universities például kiemelt jelentÅ‘séget tulajdonít annak, ha az egykori hallgatók közül Nobel-díjat kap valaki – Szeged Szentgyörgyi Albertnek köszönhet pluszpontokat –, és szintén döntÅ‘ jelentÅ‘ségű, hogy milyen gyakran jelenik meg az egyetemhez köthetÅ‘ tudományos publikáció magas presztízsértékű folyóiratban.
Kiss László megjegyezte: kelet-közép-európai egyetemek ritkán kerülnek elÅ‘kelÅ‘ pozícióba, a rangsorolási technika ugyanis a centrumnak kedvez. A Nobel-díjasok száma az Egyesült Államokban magas, és a tudományos publikációk többsége is fÅ‘ként az angolszász régióból, és speciális tudományterületekrÅ‘l származik.
A listákat mindig tudni kell értelmezni, a helyezés ugyanis önmagában nem mond semmit – hangsúlyozta.
Nem ezért fizetek
A különféle rangsoroknak sokkal nagyobb a jelentÅ‘ségük az erÅ‘sen elpiacosodott egyetemi rendszerekben, például Észak-Amerikában, mint nálunk – mutatott rá Kontler László, Közép-európai Egyetem (CEU) rektorhelyettese. Kifejtette: az Egyesült Államokban a középosztálybeli családok nagy figyelmet fordítanak a különféle listákra. Mindennek azonban kockázatai is vannak – folytatta –, hiszen egyes, rendre az élvonalban végzÅ‘ egyetemeken „érdemjegy-infláció” figyelhetÅ‘ meg. Az ok egyszerű: a végzettek véleménye is megjelenik a szempontok között, márpedig az egyre horribilisebb összegekért a hallgatók kedvezÅ‘ kiszolgálást, jobb jegyeket szeretnének.
Kontler László példaként említette, hogy a Közép-európai Egyetem történelem tanszékén a fizetÅ‘s észak-amerikai hallgatók egyike feltette a kérdést: „azért fizetek, hogy csak C pluszt kapjak a dolgozatomra?”
Németország: versenyben az egyetemi éttermek
A nemzetközi rangsorok elsÅ‘ száz helyén ugyanazok a német egyetemek fordulnak elÅ‘ különbözÅ‘ helyezéseken. Az egyik legnépszerűbb rangsor, a QS listáján az elsÅ‘ német intézmény - a heidelbergi Ruprecht Karls Universität - az 51. helyen bukkan fel, ezt követi az 58. helyen a müncheni műszaki egyetem, majd a 66.-on a híres müncheni Ludwig Maximilians Universität. A Times és az ugyancsak széles körben ismert shanghaji nemzetközi egyetemi rangsorban a korábban említett intézményeken kívül a göttingeni egyetem jelenik még meg.
ÖsszesítÅ‘ német egyetemi rangsor nem készül, mert a németek azt vallják, hogy mindegyik egyetemnek megvan a maga erÅ‘ssége és ennek alapján érdemes Å‘ket osztályozni. Míg bizonyos egyetemek a kutatásra és a természettudományokra fektetik a hangsúlyt, mások a diákokkal való kapcsolattartásban teljesítenek jobban, vagy karrierorientáltabbak. Ezért Németországban szakirányonként találni felsÅ‘oktatási rangsorokat, a felvételizÅ‘knek így könnyebb is kiválasztani a megfelelÅ‘ egyetemet, hiszen saját igényeik alapján keresgélhetnek.
A nemzetközi rangsorokban is megjelenÅ‘ müncheni egyetemek belföldön elsÅ‘sorban a gazdasági szakok miatt nyernek elismerést, míg Heidelberg, Göttingen és Freiburg a történelmi, nyelvészeti és tanári szakokon a legerÅ‘sebb.
A német egyetemek ugyanakkor szívesen versenyeznek egymással, akár az oktatás minÅ‘ségérÅ‘l, akár az egyetemek nyújtotta más szolgáltatásokról van szó. Évente elkészül például az egyetemi menzák tesztje, amelyet az elmúlt két évben minden alkalommal a heidelbergi egyetem étkezdéje nyert meg.
