180 perc - 2011.05.23. 08:47
Fotó: Flikcr/cslor
Hallgassa meg a Gyulai Iván ökológussal, az Ökológiai Intézet és Fenntartható FejlÅ‘désért Alapítvány elnökével készült interjút a 180 percbÅ‘l. Sok kicsi sokra mehet, különösen, ha van rá mód, hogy odafigyeljünk környezetünkre, mert nagy lábon élünk. Legalább is GyÅ‘rött. Ez derült ki abból a felmérésbÅ‘l, amelynek során kiszámolták a város ökolábnyomát, amelynek értéke egyébként körülbelül ötödével nagyobb a magyar átlagnál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több erÅ‘forrást fogyasztunk, mint amennyit az átlagos magyar város, vagy egy átlagos magyar ember - mondja Szigethy Cecília, a GyÅ‘ri Széchenyi István Egyetem adjunktusa, a kutatás vezetÅ‘je.
A felmérés azt mutatja, hogy a lábnyom áramfogyasztásból, széndioxid-kibocsátásból származó része a nagy GyÅ‘rött, mert míg az a magyar átlag körülbelül 50 százalékát adja, a Rába-parti városban ez több mint 60 százalék. Mindez azt jelenti, hogy sok fosszilis energiahordozót használnak, sokat közlekednek, nagy az energiafogyasztás, ami nyilván a jóléttel is összefügg - magyarázza a szakember. Csökkenteni mindezt elsÅ‘sorban a megújuló energia hasznosításával lehetne, amire számos kezdeményezés is van már, (napenergia, szélenergia) a városban, de lehetÅ‘ség van a tömegközlekedés fejlesztésére, a hÅ‘szigetelésre és a takarékos eszközhasználatra is, ami csökkenti az ökológiai lábnyomot.
Érdekes adata a felmérésnek, hogy GyÅ‘rben például évente 3,7 millió liter ásványvizet isznak az emberek, ami mintegy 2,4 millió másfél literes PET-hulladékot jelent – hívta fel a figyelmet Szigethy Cecília. Egy átlagos gyÅ‘ri lakosra annyi PET-palack jut, amelybÅ‘l öt kilométeres torony építhetÅ‘. Az adjunktus szerint az ökolábnyom csökkenésének egy másik kulcskérdése a lokalizáció. Az ökológiai lábnyomot az növeli elsÅ‘sorban, hogy ha valamit nagyon messzirÅ‘l hozunk. Az például, hogy reggel kávét akarok-e fogyasztani, vagy egy saját kertben gyűjtött gyógyteát, óriási ökológiai lábnyombeli különbség, pedig csak egy másik tartóhoz nyúlok a konyhámban - mondja a szakember.
Szekeres György, a kutatást támogató gyÅ‘ri önkormányzat környezetvédelmi referense azt mondja, a felmérés kiválóan alkalmas a figyelemfelhívásra, tudatformálásra. Az anyag egyébként több területet is kiemelt, amellyel érdemes mélyebben foglalkozni. A közlekedés terén javaslatot tesz a széndioxid-kibocsátás csökkentésére (parkolóházak építése, jelzÅ‘lámpák összehangolása, nagyobb forgalomáteresztÅ‘ képességű körforgalmak), és sürgeti az önkormányzat, az önkormányzati tulajdonú intézmények és társaságok energiahatékonyságának javítását.
