Fotó: MTI/EPA/PAULO CARRICO
Hallgassa meg a Kihívás műsorát!
A tengerszint várható emelkedése Magyarországról távoli problémának tűnhet, de valójában akár bennünket is érinthet, ha a népes tengerparti közösségek, például Indiából vagy Bangladesből Európába vándorolnak. Az Arizonai Egyetem kutatásának vezetője, Jeremy Weiss az MR1-Kossuth Rádió Kihívás című műsorában arra mutatott rá: a folyamat más-más hatással járhat az egyes településeken. Van, ahol az egyméteres emelkedés nagy területeket érint majd, míg máshol a földrajzi adottságok miatt kisebbeket. Mindez azt jelenti, hogy egész más akciótervet kell kidolgozni például Miamiban, New York cityben vagy Los Angelesben.
Már most gondot okoz a magas vízszint
A tengerszint emelkedésének hatását már most is érezni lehet. Az Északnyugat-Mexikóban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a sós víz kiterjedésével egyes növények kipusztulnak – hívta fel a figyelmet a kutató.
 |
| 2007. március 20-án a portugál Setúbal közelében fekvő településen a tavaszi dagály megérkeztével betört az óceán egy partmenti kempingbe Fotó: MTI/EPA/PAULO CARRICO |
A vízszintemelkedés azonban már az embereknek is gondot okoz, vannak olyan települések, ahonnan már költözniük kell az embereknek. Alaszka partjainál, az egyik szigetén több ezer éve él egy ma is vadászatból-halászatból élő eszkimó közösség, Shishmaref faluban. Ők már elkészítették evakuálási tervüket. A szárazföldre települnek egy jelenleg lakatlan területre, ugyanis a tengerszint emelkedése miatt alámosódnak a házaik. De nagyobb közösségeket, országokat is fenyeget a tengerszint emelkedése.
A Maldív-szigetek legmagasabb pontja 2,4 m
Tuvalu, egy mintegy tízezer fős csendes-óceáni szigetállam megállapodást kötött Új-Zélanddal, eszerint az elkövetkezendő öt évben átköltöznek oda. Lehet, hogy a Maldív-szigetekiekre is ez a sors vár. Elnökük Srí Lankán és Ausztráliában vásárolna földeket, mert a háromszázezer lakos egy részét már most fenyegeti a tengerszint emelkedése.
Ali Rilwan, helyi környezetvédő műsorunkban felhívta a figyelmet: a Maldív-szigetek legmagasabb pontja mindössze 2,4 m a tengerszint fölött. „A Maldív-szigetek több mint háromezer éve lakott, senki sem akar elköltözni. Két választásunk van: az elvándorlás, vagy az alkalmazkodás. Megoldás lehet, ha néhány szigetet mesterségesen megmagasítunk, bár ez nagyon költséges lenne” – fogalmazott.
És mit tesz az Egyesült Államok?
Miközben sorra születnek a tanulmányok arról, hogy a globális felmelegedés milyen károkat okoz az Egyesült Államokban, úgy tűnik, a kormány nem sokat tesz azért, hogy az ország ne a világ második legnagyobb széndioxid-kibocsátója legyen. Pedig Barack Obama megválasztásakor azt ígérte, hogy Amerika átveszi a vezető szerepet a klímaváltozás elleni harcban. Azonban az elnök politikai tőkéjét felhasználta a gazdasági válság és az egészségügyi reform kezelésére, és a Kongresszusban sincs elegendő többsége pártjának, a demokratáknak ahhoz, hogy az olajipar mellett elkötelezett republikánusok akarata ellenére törvényeket hozzon a klíma védelme érdekében. Ezért az elnök inkább megkerüli a törvényhozást.
Győri Gábor történész a Kihívásban rámutatott: ennek eszköze a „Tiszta levegő törvény”, ez lehetőséget ad a környezetvédelmi minisztériumnak arra, hogy rendeletekkel kötelezze az ipart, például a széndioxid-kibocsátás szabályozására. Obama mindeközben nagyon erősen kampányol a megújuló energiaforrások mellett, hiszen nemzetközi egyezményekre hivatkozni az Egyesült Államokban politikai öngyilkosság lenne – mondta műsorunkban a történész.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
