KihÃvás - 2011.02.28. 17:22
Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!Helsinki egyik leglátványosabb épülete, az Uszpenszkij székesegyház, amit még II. Sándor cár építtetett. Az ortodox katedrális alatt harminc méterrel egy fölöslegessé vált óvóhelyen számítógépes adatközpontot rendeztek be.
„Az adatközpontok az emberiség energiafogyasztásának legalább 2 százalékát emésztik fel, és ez az arány egyre csak nÅ‘. Mi nem a szokványos módon, elektromos áram felhasználásával hűtjük a gépeket: tengervizet keringetünk, ami Finnországban persze, jó hideg. Ezzel a módszerrel rengeteg elektromos áramot és energiát takarítunk meg” – mondta Jarmo Tuovinen, a létesítmény munkatársa az eljárás környezetvédelmi jelentÅ‘ségérÅ‘l. Fontos adat, hogy más adatközpontokban az összes felhasznált villamos energia fele a gépek hűtésére megy el.
A helsinki létesítményben használt módszerrel nem csak a berendezések hÅ‘mérsékletének csökkentését oldhatják meg környezetbarát módon: az adatközpontban keringÅ‘ vizet, miután felmelegedett, lakóházak fűtésére használják.
Fischer Erik számítógép fejlesztésekben jártas villamosmérnök a Kihívásban elmondta, mások is próbálják az internetezés szén-dioxid kibocsátását csökkenteni. A szakember szerint 2008 óta rendszeresen elÅ‘kerül különbözÅ‘ konferenciákon, szakmai beszélgetéseken az az ötlet, hogy mi lenne, ha a nagy energiafelhasználású adatközpontokat a sarkvidékek közelébe telepítenék, ahol egyszerűen a kívülrÅ‘l beáramoltatott levegÅ‘ hűthetné a rendszereket. Vannak még műszaki problémák, amelyeket ezzel kapcsolatban meg kell oldani. A villamosmérnök megjegyezte, hogy ebben az összefüggésben hÅ‘mérséklet szempontjából Finnország jó helyen van, mert elég közel fekszik az Arktiszhoz, de nem annyira, hogy a túlzott hideg műszaki problémákat okozzon.
Fischer Erik elmondta még, a sarki levegÅ‘ hasznosítása mellett több párhuzamos elképzelés is létezik az adatközpontok hűtésének környezetbarát megoldására. Az egyik ilyen ötlet szerint a tenger alatt kellene megépíteni az adatközpontokat, ahol - hasonlóan a helsinki módszerhez- a hideg tengervizet lehetne felhasználni. A napenergia hatékonyabb hasznosításán szintén gondolkodnak, de ezen a területen is további fejlesztések szükségesek, hogy csillagunk energiáit a mostaninál nagyobb hatásfokkal lehessen felhasználni.
A probléma megoldásának komoly jelentÅ‘sége van, mert mint a műsorban elhangzott, egyes becslések szerint az internetezés éves szén-dioxid kibocsátása elérheti 300 millió tonnát, ami ötször akkora, mint a Magyarországról légkörbe jutó szennyezés.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
