Az elsők között érkező külföldi műtárgyakat ma csomagolták ki a múzeum munkatársai. A Magyar Nemzeti Múzeum nyolc éve készül arra, hogy a már sok európai országban, sok százezer ember által megcsodált Szkíta kulturális emlékekből valamennyi idehaza is látható legyen - mondta Kovács Tibor, a múzeum főigazgatója. A március 25-én nyíló kiállításon elsősorban a fejedelmi temetkezések tárgyi emlékei láthatók majd, de a magyarázó szövegekből a szkíták életmódjáról, szokásairól és a túlvilágról alkotott képéről is részletes információkat szerezhet az érdeklődő.
Az úgynevezett szkíta típusú műveltség tulajdonképpen a korai nomád műveltség - magyarázta Fodor István régész. Kr. előtt 800 körül egy új típusú gazdálkodás alakul ki a kínai nagyfaltól a Duna-deltáig tartó hatalmas sztyeppés területen, ahol a pásztorok a több évezredes tapasztalatok alapján rájöttek arra, hogy a legjobban úgy tudnak a földrajzi viszonyokhoz a legjobban alkalmazkodni, ha az állatok a téli és a nyári szállás között terelik. Ez a módszer egyet jelentett a lovaglás nagyfokú fejlődésével, ekkortól kezdve használtak nyerget és a száguldó lovascsapatok vették át a korábbi - bronzkorban honos - szekeres alakulatok szerepét a csatákban. Ez a hatalmas területen fekvő új gazdálkodási mód új kultúrát is alakított ki - a szkíta típusú műveltséget.
Sokan úgy gondolják, hogy a szkíták a magyarok ősei voltak, de ez nem igaz, hiszen a két nép nem egy időben élt a területen, tehát nyelvileg és biológiailag semmi közünk nincs hozzájuk, de van kulturális rokonság, ami azonban az általános sztyeppei mentalitásból és a sztyeppei kultúrából, műveltségből következik. Fodor István ugyanakkor nagyon érdekesnek tartja, hogy a szkíta műveltségnek általában a keleti kulturális örökségben óriási szerepe volt - a Kr. utáni 7-8. században valóságos szkíta reneszánsz alakult ki.
(Hétköznapi tudomány)
Utolsó frissítés: 2009-12-16 15:55:59
