Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa megAz értelmi sérült emberek alig jutnak információhoz, a mozgásukban korlátozottak nehezen tudják megközelíteni a szavazófülkét, aki pedig már bent van, de vak, vagy gyengén látó, szintén csak segítséggel tud voksolni.
Miközben az ENSZ-egyezményei kimondják, hogy a fogyatékkal élőknek is szabadon és önállóan kell gyakorolniuk a választójogukat, itthon ez csak részben teljesül. Szabó Máté ombudsman törvénymódosítást javasol, és ezt sürgetik a szakmai szervezetek is.
Nagy Marianna, a Magyar Antidiszkriminációs Közhasznú Alapítvány elnöke azt mondta, az Országos Választási Iroda utoljára 2002-ben adott ki tájékoztatási füzeteket a fogyatékos személyek jogairól, így nem meglepő, hogy a szavazókörökben dolgozó köztisztviselők sem tudták kezelni a helyzetet.
A választáshoz való jog gyakorlása nemcsak a szavazat leadását jelenti, hanem azt is, hogy a választások előtt a fogyatékossággal élők is tájékozódni tudjanak. Nagy Marianna nehezményezi, hogy 2009. október elsején megkereste levélben Dr. Szigeti Pétert, az Országos Választási Bizottság elnökét, de érdemi választ nem kapott. Akkor az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületéhez fordult, a szervezet hivatalosan kereste meg az OVB-t, de az alapítvány elnöke így is csak azt a választ kapta, hogy időhiány miatt nem foglalkoznak a kéréssel. „De szomorúnak tartom azt is, hogy egyik parlamenti párt, sem a választási bizottság és egyik döntéshozó sem kezdeményezte a törvény módosítását.”
Az értelmi fogyatékossággal élők és segítőik országos érdekvédelmi szövetségének ügyvezető igazgatója, Kovács Melinda elmondta, hogy az értelmi fogyatékos emberek túlnyomó többsége gondnokság alatt van, és az alkotmány értelmében, ha valaki gondnokság alá kerül, akkor elveszíti a választójogát. „Ez sérelmes helyzet. Például egy enyhén értelmi fogyatékos személynek szüksége lehet arra, hogy a pénze kezelésében valaki segítsen neki, így gondnokság alá kerül, de elveszíti a szavazati jogát is. Az értelmi fogyatékos emberek egy részének, ha nincs gondnokság alatt, van választójoga, ők viszont azzal szembesülnek, hogy nem jutnak hozzá azokhoz a könnyített információkhoz, amelyek magának a választási eljárásnak az ismertetéséről szólnának. És ha nincs jelen valamilyen családtagjuk, a szavazás is nehézkes lehet.”
Egy nemrégiben elfogadott törvény szerint júliustól a hírműsorokat és a közérdekű közleményeket jeltolmács vagy felirat segítségével kell majd közvetíteni. A 2001-es statisztikai adatok szerint Magyarországon 57 ezer ember él értelmi fogyatékossággal. Kovács Melinda hozzátette: a szakértők szerint ez alulbecsült szám, hozzávetőlegesen 80 ezer fővel számolhatunk. „Sajnos a gondnokság alá helyezettek létszámáról sincsenek pontos adataink. 70 ezer gondnokság alatt álló emberről tudunk. Mi azt gondoljuk, hogy az adatközlés pontatlansága, illetve a hiányzó számítógépes nyilvántartás miatt ez a szám inkább a 80 ezerhez lehet közel.”
Az Országos Választási Iroda korábban közleményben azt írta, vizsgálják, miként járulhatnának hozzá technikai és jogi eszközökkel ahhoz, hogy a vak és gyengén látó emberek is részt vehessenek a választásokon.
Az igazságügyi miniszter szerint a választások esetében nem elsősorban jogi, hanem adminisztratív és technikai feladatokról van szó. Ezzel az Országos Választási Iroda is egyetért. Törvénymódosításra a miniszter szerint azért sincs lehetőség, mert az Európa Tanács egyik bizottsága 2002-ben egy állásfoglalásában követelményként állította, hogy a választási törvény az általános választásokat megelőző egy évben már ne változzon.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
