Fotó: MR/Neubauer RudolfCikkünk a hasonló címen megjelent írás folytatása.
Vastaps és háború
Ózdon a megkérdezett civilek mellett a pártok is első helyen foglalkoznak a helyi etnikai feszültség témájával. A Fidesz városi szervezete a Hétesen meggyilkolt asszony február 25-i temetése előtt egy nappal sajtótájékoztatót tartott, valamint közleményt adott ki, amelyben elítéli a támadást. A gyilkosság közvetlen okait a Fidesz a többgenerációs munkanélküliség, a csak a segélyre berendezkedők számának növekedésében, a beilleszkedés hiányában látja. A jobboldali párt levelet küldött Bajnai Gordon miniszterelnöknek, valamint a parlamenti pártok elnökeinek, akiket arra kért, vegyenek részt a romák által megölt Solymosi Miklósné búcsúztatásán.
A csütörtöki temetésen országos politikus nem jelent meg ugyan, de az ózdi pártok és az önkormányzat prominensei ott voltak. A város képviselőtestülete közös közleményt adott ki, amelyben elítélték a kiskorú gyilkosokat és szüleiket is, a hatóságoktól pedig a lehető legnagyobb szigort kérték a büntetések kiszabásakor.
A törvényen kívül élő cigányok témájával kezdte első kampánybeszédét Tóth István MSZP-s jelölt, volt kórházigazgató is a temetés előtt egy nappal. Ózd országgyűlési képviselője, miután mondandója elején megemlítette, hogy a 38 ezres lakosú Ózdon 14 ezer roma él, kijelentette, az etnikai feszültségek megoldása nem tolható tovább.
A szocialista képviselőjelölt szerint most még le lehet ülni és meglehet tárgyalni ezt a problémát, amelyet közösen kell megoldani cigányoknak és magyaroknak. „Ha azonban ezt az időt elszalasztjuk, a polgárháború réme fenyeget minket” – mondta Tóth István első idei lakossági fórumán, amelyen részt vett Mesterházy Attila is. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, aki Ózdon kezdte vidéki kampánykörútját, visszafogottabban fogalmazott, elmondta, amit egyébként Tóth is, hogy szerinte a bűnnek nincsen faji hovatartozása, és a következő évek legnagyobb feladata a társadalmon belüli korlátok lebontása lesz: a kelet és nyugat, a gazdagok és szegények, a magyarok és romák közti vasfüggönyök eltűntetése.
Az ózdi Civil Ház zsúfolásig telt színháztermében a négy-ötszáz fős, főleg idősekből álló közönség egy része vastapssal várta és búcsúztatta az MSZP-s politikusokat. A tetszést nyilvánító nézők között volt a SZEM több tagja is, köztük olyanok, akik korábban a szocialista kormányzat eredményeivel kapcsolatos bizonytalanságaikról beszéltek. Kevésbé volt lelkes egy idős nő, akit Mesterházy Attila érkezése előtt a kormányt bíráló megjegyzései miatt, „fogja be a pofáját” felszólítással kiküldtek a teremből.
Nem örültek Mesterházy Attilának a Jobbik ózdi aktivistái sem, akik füttyszóval és kormánybíráló transzparensekkel fogadták a művelődési ház bejáratánál a politikust. A beszéd után egyikük azt mondta, Mesterházy üres szlogeneket hajtogatott, ellentétben velük, akik az Ózddal szomszédos Farkaslyukon nemrég sikeres lakossági fórumot tartottak fele részben roma közönségnek. „Vastaps volt a teremben, a végén közösen felállva énekeltük a székely himnuszt, romák és magyarok.” Egy másik Jobbik-aktivista elmondta, várják a tagjaik közé a tisztességes cigányokat. Olyan roma azonban eddig nem akadt, aki belépett volna a radikális változást és a cigánybűnözés visszaszorítását követelő párt ózdi szervezetébe.
Több farkaslyuki roma, köztük Harkály Aladár önkormányzati képviselő elmondta, a Jobbik községükben tartott fórumára kíváncsiságból mentek el, és bár továbbra sem szimpatizálnak a párttal, sok mindennel egyetértettek, ezért valóban megtapsolták a felszólalókat, köztük Kisgergely András jelöltet. Ők is úgy gondolják, hogy a többi embert veszélyeztető romák ellen fel kell lépni, de a cigánybűnözés fogalmát nem tudják elfogadni. „Nálunk is vannak összeférhetetlennek, de nagy baj, hogy minden cigányt egy kalap alá vesznek. Azt mondják, hogy a rendes romák neveljék meg a többieket, de mi nem vagyunk hivatalos rendőrség, nincs hatalmunk fölöttük. Azt tudjuk tenni, hogy a település rendjére megpróbálunk vigyázni.”
Az egyik farkaslyuki férfi elmondta, korábban a helyi bányában dolgozott, aztán sokáig csak segélyen élt, de mióta felállt a faluőrség, rendszeresen dolgozik. A kétezer fős településen 52-en járőröznek, közülük 48 cigány származású. A tucatnyi megkérdezett farkaslyuki roma mindegyike azt mondta, az MSZP-re szavaz, mert úgy tűnik, a faluőrség bevezetése óta valami elindult a községben, érezhetően csökkentek a bűncselekmények, és több embernek van munkája.
Lobbi és energiaerdő
Az Ózdon közkeletűen csak cigánykérdésként emlegetett problémát majdnem minden megszólított első helyen említette a helyi gondok rangsorában, de hozzátették, hogy a város problémahalmaza csak egyben kezelhető. Általános vélemény, hogy Ózd mélyrepülését az acélipar nyolcvanas években kezdődött felszámolása indította el, tehát a munkanélküliség letörése nélkül a kriminalizálódás, a romák integrációja és a közbiztonság kérdése sem megoldható.
Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje február 24-i lakossági fórumán azt mondta, Ózd szerinte az ország nagyon fontos része, és bár a rendszerváltás utáni átalakulás talán az ottaniakat is megviselte, azért van kiút. A Jobbikkal ellentétben például meg kell becsülni a multinacionális cégeket és a következő ciklusban lehetőség lesz a városba vezető autóutak fejlesztésére is – vélte az MSZP-s politikus, akinek beszéde a közönség egyik tagja szerint felszínes, semmitmondó volt. „Az nem kifejezés, hogy talán megviselte a várost ez a húsz év. Talán nem ismeri Ózdot eléggé" – mondta a közékorú férfi, rímelve az egyik jobbikos aktivista hasonló kritikájára.
A város elérhetőségének javítása, illetve a közlekedés fejlesztése a többi párt számára is alapvetés Ózdon. Mindenki egyetért, hogy a Budapest, illetve a Miskolc felé vezető utakat bővíteni kellene, különben kevés esély van a város vonzerejének növelésére. A 21-es út bővítése folyamatban van ugyan, ebben a ciklusban azonban már nem készül el az újabb négysávos szakasz, így jelenleg két és fél óráig tart eljutni a 150 kilométerre lévő fővárosba. A Miskolc felé menő 25-ös út fejlesztése szintén elmaradt.
Hasonlóság mutatkozik a munkahelyteremtésre vonatkozó elképzelések között is. A város lakosságának többsége nyugdíjas vagy munkanélküli. A munkaügyi regiszter 2009 novemberi adatai szerint az állástalanok kistérségi aránya meghaladta a harminc százalékot, ami jóval az országos átlag fölött van. A befektetők városba vonzása ezért régi álma a város vezetőinek, de csak kevés eredményt értek el.
Kóczián Tamás, az ózdi vállalkozói központ ügyvezetője szerint az elmúlt 15-20 évben egyetlen igazán jelentős cég, a General Electric (GE) érkezett a városba. A település legnagyobb cégének kismegszakítókat gyártó üzeme, a megrendelésektől függően ezer-ezerötszáz embernek ad munkát. A válság miatt az utóbbi egy évben a GE-nél napirenden voltak az elbocsátások, akárcsak a hongkongi érdekeltségű Saia Burgess elektronikai cég helyi üzeménél. A gazdasági krízis ráadásul duplán érinti a térséget, mert sokan az ország más pontján vagy Nyugat-Európában dolgoztak, és az ottani leépítések miatt kénytelenek voltak hazatérni. 2009 óta zajlik az ózdi kohászati üzemek egyik utolsó maradványa, a szerelvényeket gyártó Profil Kft. felszámolása is, amely egykor több mint kétszáz embert foglalkoztatott. Működik azonban még a német tulajdonú Ózdi Acélművek Kft., amely betonacél termékeket készít, és több száz embernek ad munkát.
Kóczián Tamás szerint a GE-hez hasonló méretű cég Ózdra csábítása meghaladja az önkormányzat erejét, ilyen beruházáshoz központi segítség kellene, például a már említett útfejlesztés. Az ügyvezető szerint, azt nehéz megmondani, melyik párt győzelmével járna jól az ózdi gazdaság, de az biztos, hogy fontos lenne a helyi politikusok, köztük a mindenkori országgyűlési képviselő lobbizása a befektetőknél. Kóczián Tamás úgy tudja, a Fidesz-kormány idején a városba vitt GE összeszerelő üzem letelepülésében is nagy szerepe volt a kapcsolatépítésnek, amelyben az ózdi származású Fónagy János fideszes politikus jelentős szerepet vállalt.
A város fideszes ellenzéke többször bírálta Ózd szocialista vezetését, hogy az uniós pénzből szebbé tett néhány köztér felújítása mellett, nem fordított kellő energiát a munkahelyteremtésre. Riz Gábor is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az utóbbi húsz évben csak a Fidesz-kormány idején sikerült jelentős céget a városba vinni.
A további nagy befektetők megnyerése mellett a város zöldmezős ipari parkja is hosszú évekig csak elképzelés volt. A hírek szerint talán idén sor kerülhet a beruházásra, miután a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében uniós pénzekhez jut a város. A siker egyelőre bizonytalan, épp a földrajzi elszigeteltség miatt. Ózd már működő barnamezős ipari parkja, amelyet a kohászati üzemek maradványain létesítettek, csak kisebb cégeket vonzott – igaz a nagy befektetők a zöldmezős lehetőségeket jobban kedvelik.
Kóczián Tamás szerint, mivel a kohászatot el lehet felejteni, olyan egyéb tevékenységre van szükség, amely az általában alacsonyan képzett munkaerőt felszívja. Az erdőgazdálkodás fejlesztésére például, vagy a még meglévő és a modern technológiákkal gazdaságosan kibányászható barnaszén-vagyon hasznosítására.
A pártok közül szintén van, amelyik az erdőgazdálkodással húzná ki Ózdot a gödörből. A Jobbik képviselőjelöltje, Kisgergely András a pellett nevű fűtőanyag gyártásának meghonosításában látja az ózdi munkanélküliség csökkentésének nagy lehetőségét. A famorzsalékból készült anyag előállításához szükséges gyors növésű fajtákból álló úgynevezett energiaerdők telepítése, gondozása, szüretelése szintén jelentős számú munkahelyet adna a helyieknek – állítja a Jobbik politikusa.
Az energiaerdők ötletét azonban egyedül a Jobbikhoz kötik a városban. Egy fiatal férfi elmondta, ő többek között azért szavaz a Fideszre, mert a pártnak nagyon jó ötlete van az ózdi gazdaság fellendítésére: energiaerdők telepítése. Riz Gábor, a párt jelöltje visszaigazolta az értesülést, úgy véli, a következő évekre tervezett projekt része lenne a kisközösségi fűtési rendszerek kialakítása, valamint a tájrehabilitációs munkák elvégzése. Mindehhez nagy tömegű, főleg alacsony képzettségű munkaerő alkalmazható, és ez Ózdon bőven rendelkezésre áll – véli Riz Gábor.
Az MSZP-s Tóth István szerint a munkaképes korosztály közel hatvan százaléka vagy szakképzetlen, vagy nem konvertálható szakmával rendelkezik. "A piac ezt leértékeli, így nekünk egy darabig még arra kell törekedni, hogy a közmunka nyújtotta lehetőségeket kihasználjuk. Itt már az is eredmény, hogy a gazdasági válság közepette nem voltak óriási leépítések" - olvasható a politikus honlapján.
Az általános képzettségi szintet csökkenti, hogy sok fiatal hagyja el a várost. „Aki teheti, az már a középiskolát is máshol végzi, és nem akar visszajönni” – mondta egy húsz év körüli fiú, aki egy ideig munkanélküli volt, most a vendéglátásban dolgozik.
Csap, WC papír, kanál
A munkanélküliség lehetséges kezelése rövid távon jórészt csak a közmunka lehetőségek bővítését jelenti a térségben, ahol több száz ember kapott így átmeneti állást. Ózdon és a környező falvakban is feltűnő, hogy a környék évek óta élen jár a közmunkaprogramban, az út mellett dolgozó sárgamellényes közmunkások látványa a városkép jellemző eleme.
Az ózdi Bánszállás negyed óvodájának munkatársa, ismerve a helybelieket, úgy látja, hogy egyre több roma férfi vállal közmunkát. „Hogy a pénzzel mit csinálnak, az más kérdés, sokan eljátsszák, játékgépeznek vagy az uzsorásnak törlesztenek.” A romák integrációjáig a bővülő közmunka programok ellenére is hosszú út vezet – mondta az óvónő, aki úgy látja, hogy a helyi családokat a képzetlenség mellett az alapvető civilizációs ismeretek hiánya is sújtja.
„A gyerekek észbeli képességeivel nincs baj, de az óvodai foglalkozásokon például meg kell tanítani, hogyan nyissák ki a csapot, hogyan kell használni a WC papírt vagy a kanalat.” Az óvodába 26 gyerek jár, közülük 24 roma, mindegyikük halmozottan hátrányos helyzetű, ezért ingyen étkezhetnek, valamint pályázati pénzekből színházbérletet is vettek nekik. A cél az, hogy később iskolaotthonos elhelyezést kapjanak, különben kevés esélyük van az általános elvégzésére. „Az is fontos az eddigi tapasztalatok alapján, hogy a délutáni foglalkozást, tanulási lehetőséget nyújtó intézményből ne vigyék haza a könyveket, mert a szülők eltüzelik.”
A környék általános állapota az óvodán is meglátszik, amelynek játszóteréről ismeretlenek az összes, vagy 8-10 fát kivágták, a fából épült játszóházikó szintén eltűnt, a szomszédos dombot tarra vágták. A telket nemrég új szögesdrót tetejű kerítéssel vonták körbe, de a régi ellopott vaskaput még nem tudták pótolni. Az óvónő azonban kéri, írjuk meg azt is, az önkormányzat pályázati pénzből hamarosan felújítási munkákba kezd a 105 éves épületen, és talán nemcsak új ajtókra, ablakokra, vízvezetékre, hanem külső renoválásra meg új kapura is jut pénz.
Az óvoda felújítása mellett a bánszállásiak számára fontos lehet még a szétördezett bevezető út kátyúzása és a buszjárat megvédése is. Ha valaki ígérni akar, a munka- és a segélylehetőségek mellett ezeket érdemes említenie - mondja az óvónő.
A helyi lakosok pártszimpátiáiról annyit mond a pedagógus, aki a Jobbikot szélsőséges pártnak nevezi, hogy sem az új formációnak, sem az MSZP-nek nincs sok esélye a telepen. Tudomása szerint a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője a Fidesznek kampányol. „A Jobbikot érthető okból nem akarják, az MSZP alatt nem lett jobb, kizárásos alapon marad a Fidesz, de hogy hányan mennek el szavazni az erősen kétséges.”
Az egyik roma férfi ugyanezt mondja, szerinte az ózdi cigányok többsége nem igazán tudja, mi a jelenősége egy országgyűlési választásnak. „Más világban élnek az ózdiak.”
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2010-07-23 17:21:13
