Fotó: MR/Neubauer RudolfVöckönd és Alibánfa (Tudósító: Rikli Ferenc)
Vöckönd Zala megyében van, a zalaegerszegi kistérségben, Zalaegerszegtől tizennégy kilométerre. A Zalaegerszeg-Sümeg útról Kemendollárnál kell letérni hozzá. Vöckönd a kapornaki apátság ősi birtoka volt. Nevét 1451-ben említik először oklevelekben. A meredek domb oldalába épített kis falu zárt fekvése miatt a 20. század közepéig sok népi hagyományt őrzött meg. Jellegzetes a falu építészete, amit az is bizonyít, hogy egyik régi házát a híres szentendrei skanzenben állították fel. Ez az úgynevezett "Vöcköndi ház".
18:25: Vöcköndön 48-ra emelkedett a koresti órára a szavazók száma, ezzel 66 százalékra nőtt a részvételi arány. A településen másfél órával az urnazárás előtt négy százalékra megközelítették a négy évvel ezelőtti szavazás részvételi végeredményét.
Alibánfán a délutáni 38 százalékról 54 százalékra nőtt a voksolók aránya. Ez öt százalékkal kevesebb csupán mint a 2006-os parlamenti választás első fordulójának végső szavazati aránya.
15.30 óra: Alibánfán 15 óráig 143 szavaztak, ez 38 százalékos részvételi arányt jelent. Elkezdődött ugyanakkor egy focimecccs a falu pályáján. A helyi csapat a megyei bajnokságban játszik. Nincs meleg, és szél is fúj, ám a mérkőzés így sok érdeklődőt vonz.
15 óra: Az elmúlt két óra csendesebben telt a vöcköndi szavazókörben. Négyen voksoltak mindössze, így 34-re nőtt a településen szavazók száma. Ezzel a részvételi arány negyvenhét százalékra emelkedett. Négy évvel ezelőtt, az akkori parlamenti választások első fordulójában, összességében - tehát urnazáráskor - hetven százalékos részvételt regisztráltak a településen. Egyébként a szokásos életét éli a kistelepülés. A tavasz vasárnap is munkát ad az embereknek. És nem csak a házak melletti kertekben dolgoznak, hanem sokan gondozzák a szőlőjüket is a közeli szőlőhegyen.
13 óra: Eddig Vöcköndön, az alig nyolcvan lelkes településen, ahol hetvenkét szavazásra jogosult ember él, harmincan szavaztak, vagyis a részvételi arány eddig 40 százalékos. Sajátos az itt élők életkormegoszlása is, ahogy a helyiek mondják, hiányzik egy generáció, a negyven-ötven éveseké. Vöckönd közműrendszere teljesen kiépített, ám az emberek arra panaszkodnak, hogy nem túl gyakran jár menetrendszerű autóbusz a faluba.
9.45: Alibánfán, ezen a négyszázhatvan lelkes Zala megyei településen fél tízig a háromszázhetven szavazójogú polgár közül ötvennyolcan voksoltak. Reggel még csendes volt a Zalaegszeghez közel fekvő falu, ám a kilenc órakor befejeződő istentiszteletet követően egyre többen keresték fel a szavazóhelyiséget. Alibánfa Vöcköndtől hat kilométerre fekszik, a Zala folyó mentén. Első írásos említése 1414-ből való, „Possessio Olywanchfalwa” néven. Az Alibán előtag az Olivant francia személynévből ered, utalva a falu akkori földbirtokosára. A törökök többször pusztítottak a településen, lakatlanná vált, csak a 18. század elején népesült be újra. Az 1950-es évektől az alibánfaiak és a vöcköndiek többsége Zalaegerszegre jár dolgozni, tanulni és ügyeket intézni. Egyik falunak sincs internetes honlapja, a kistérségin is csak a települési felsorolásban említtetnek, még ajánlott gyalogtúra- és kerékpártúra-útvonal sem vezet a két kistelepülésre.
Mezőhegyes (Tudósító: Szlavkovics Rita)
A hatezer lakosú Mezőhegyes Békés megyében fekszik, a Mezőkovácsházai kistérségben. Az első írott emlék 1421-ben említi a települést Mezeoheges alakban. Nevét a határában lévő halmoktól vette, melyeket akkoriban az Alföldön gyakran neveztek hegynek. A török pusztítása után a terület elnéptelenedett, de II. József ménestelepet alapított itt vásárjoggal, ami elősegítette az újratelepülést. Magyarország első állami ménesét, amelynek legismertebb saját tenyésztésű fajtája a nóniusz, 2004-ben privatizálták. 1989 óta Holstein-fríz szarvasmarha-génbank és mesterséges termékenyítő állomás is működik a településen. A községből 1971-ben lett nagyközség, a városi rangot 1989-ben kapta meg.
10:30: Békés megyében békésen telt a délelőtt, a részvétel meghaladta az országos átlagot. Pusztaottlakán, már délelőtt a szavazók 35 százaléka voksolt.
10 óra: A polgármesteri hivatal bejárata melletti táblán József Attila Búza című verséből néhány sor függ a falon: „Ide, aki földet szántott”. Az utcán megkérdezettek nyíltan beszéltek arról, hogy olyan ember kell ide, aki itt él, mert Battonya túl messze esik mindentől, ezzel a településsel senki nem törődik. Egyébként a hat szavazókör mindegyikében 15 százalék körül alakul a részvételi arány. A reggeli eső miatt nem tudtak kimenni a földekre, ezért siettek, hátha napközben kisüt a nap és mehetnek dologra.
Rakamaz (Tudósító: Veszprémi Erzsébet)
Rakamaz, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati kapuja a Tisza partján, szemben Tokajjal. Ősidők óta lakott hely. 1067-ben említi először írott forrás. Rakamaz ismeretlen eredetű nevét a magyar művészettörténetben és régészetben a honfoglalás korabeli korongpár tette ismertté, amelyet 1956-ban találtak meg. 1445-ben cseh husziták, később a törökök pusztították el a települést. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, majd a tiszai árvizektől is sok kárt szenvedett a település, amely idén ünnepli várossá nyilvánításának tizedik évfordulóját. Természeti nevezetessége az Európában egyedülálló - néha tónak is nevezett - Nagy-Morotva holtág, a horgászok paradicsoma. Rakamaz legnagyobb kulturális eseménye a Tokajjal közösen szervezett Hegyalja-fesztivál, amelynek idei fő attrakciója a Motörhead fellépése lesz. A város az idegenforgalmat húzóágazatként kezeli, évek óta megrendezi a Jonagold Almafesztivált, van itt kemping, és téli meg nyári motoros találkozó is.
17:45: Fél hatig 2416 rakamazi választópolgár járult az urnák elé, ez 61 százalékos részvételnek felel meg. A részeredmény arra utal, a választók aktívabbak, mint 2006-ban, amikor a végső adat 63 százalék volt.
A választás első fordulójában rendkívüli esemény nem történt a kisvárosban. A szavazókörökben a „végső rohamra” készülnek. Aki ma dolgozott, mostanában végez, a napszámosok 17 órakor mentek haza a földekről.
15 óra: A délután három órai jelentés szerint a választásra jogosultak 47 százaléka ment el szavazni Rakamazon. A kisváros korábbi önmagához képest feltűnően aktív! A mozgó urnát kérők száma is megugrott. Most jutott el az információ a választási irodába, hogy rosszul lett egy asszony, aki előzetesen kérte, hogy az otthonában szavazhasson. Amikor azonban megérkeztek hozzá a pártdelegáltak a szavazólapokkal, épp a sürgősségi orvos látta el. Úgy tudjuk, később ismét felkeresik, hátha képes lesz és akar élni a jogával. Ha nem, akkor az esetet jegyzőkönyvbe kell foglalni, mint rendkívüli eseményt.
13:30: A szabolcsi kisvárosban, Rakamazon estig háromezer kilencszáznegyvenhárom szavazót várnak. Azoknak volt sürgős, akiknek dolguk van még vasárnap is, ők már az első órában siettek voksolni: egy férfi Franciaországba igyekezett dolgozni, más csak a földjére veteményezni. Az országos átlagnak megfelelő aktivitást mutattak a rakamazi választópolgárok, ami azonban sokkal jobb eredmény, mint a legutóbbi választás idején, akkor a délelőtti statisztikák csak tizenhat százalékos részvételt mutattak.
13 óra: Rakamazon a szavazók 34 százaléka adta le a voksát. Egyébként eddig huszonkét címre vitték ki a mozgóurnát a városüzemeltetési kft. gépkocsijával: a bizottság két pártdelegált tagja is házhoz megy, ha idős, beteg, mozgásában korlátozott személy akar élni állampolgári jogával. Délutánra több címük van. Most dolgoznak rajta, hogy célszerű sorba rendezzék a kéréseket.
Edelény (Tudósító: Balogh Zoltán)
Miskolctól huszonöt kilométerre északra, a Bódva-völgyben, az Aggtelekre vezető út mentén található. 1299-ben említik először Edelin néven, ekkor Roland nádor tartotta itt Borsod vármegye közgyűlését. Az egyik városrészét alkotó egykori Borsod falut (melyet 1950-ben csatoltak hozzá) már 1108-ban említik. A csaknem tizenegyezer lakosú Edelény 1986-ban kapott városi rangot. Életét sokáig a szénbányászat és a mezőgazdaság határozta meg. A rendszerváltás a nagyüzemi mezőgazdaság, a téeszek felszámolását, 1995 pedig a bányák bezárását hozta, azóta Edelényben és környékén a munkanélküliségi ráta jelentősen az országos átlag felett van.
18:45: Az edelényi választókerület hozza az országos átlagot: fél hatkor 59,37 százalékos a részvételi arány. Debrétén a 22 szavazásra jogosult lakos közül 20 voksolt, ami 90 százalékos arány, így a kerület 63 települése közül ez a falu a legaktívabb.
17 óra: Esőn, focimeccsen, vasárnapi ebéden túl, urnazáráson innen, rendben zajlik a voksolás a Bódva völgyében.
Nyíradony (Tudósító: Takács Tibor)
Az ötezer fős város (1992-ben kapta meg a rangot) helyén már a 11. században laktak. A közeli földvár mellett egy monostora is volt, ezt a tatárok, majd a törökök is elpusztították, a település 1660-ban meg is szűnt, csak a 18. század második harmadától lakják újra, de mindig is szegény és elmaradott térséghez tartozott. Egyetlen szerencséje, hogy nincs messze (35 kilométerre) Debrecentől. Különleges természeti értéke a vadásztatásra alkalmas Guthi erdő, az Alföld legnagyobb egybefüggő erdeje, a közeli Tamási pusztán található kétszázötven éves kocsányos tölgy és a város másik védett fája, a több mint száz éves ostorfa. Nyíradony 2003 óta a Harangi Imre Rendezvénycsarnokban tarthat jelentősebb kulturális rendezvényeket, most hétvégén itt rendezik a Magyar Tánccsoport Szakszövetség területi bajnokságát.
17.:45: 17 óra 30 percig 3801-en szavaztak Nyíradonyban. Ez 64,65 százalékos részvételi arány - tudtuk meg a helyi választási iroda vezetőjétől. Az utcákon, a szavazókörök környékén egyébként az utóbbi időben élénkebb lett a mozgás.
17:30: Nyíradony legidősebb szavazója egy 99 éves asszony, aki februárban ünnepelte születésnapját. A legfiatalabb egy hölgy, aki április 4-én lett 18 éves, azaz választásra jogosult.
15 óra: Délután három óráig a választópolgárok 49,38 százaléka adta le voksát, eddig 2903 szavazó járult az urnákhoz. A hajdú-bihar megyei 4-es számú választókerületben egyébként 13 településen 49 ezer 532 szavazásra jogosult állampolgárt tartanak nyilván.
13 óra: Nyíradonyban a szavazásra jogosultak 36 százaléka adta le voksát, ez 2115 választópolgárt jelent - tudta meg Benő Jánostól, a helyi választási iroda vezetőjétől az MR1-Kossuth Rádió.
12 óra: A görög katolikus templom harangja jelezte a delet a városközpontban. Nyíradony lakosságának több mint fele görög katolikusnak vallja magát, a mai nagymisén is sokan vettek részt. A településen van még római katolikus és református templom is.
Terézváros, Budapest VI. kerülete (Tudósító: Kovács Anna)
A főváros második legkisebb területű (2,38 négyzetkilométer), és negyedik legkisebb népességű (negyvennégyezer fő) kerülete. A 18. században kezdett benépesülni, amikor Pest lakói már nem fértek el a régi városfalon belül. Nevének eredetére két verzió van: a kerület templomának védőszentjéről kapta, vagy annak tiszteletére, hogy Mária Terézia királynő 1751-ben Pest-Budán járt, több mint kétszáz éve első uralkodóként. Eredetileg sokkal nagyobb volt, Budapest 1873-as létrejöttekor a legnépesebb kerületnek számított (igaz, ekkor még magába foglalta a mai XIII. és XIV. kerület jó részét is), 1882-ben kettéosztották, a kivált rész lett a VII. kerület, Erzsébetváros. Fő nevezetessége az Andrássy úti palotasor (2002-től a Világörökség része) az Operaházzal és a kontinens első földalattijával; a Teréz körút több híres szállodával; a Liszt Ferenc tér a kávéházakkal és a Zeneakadémiával; a Nagymező utca a színházakkal, azaz a pesti Broadway; a Nyugati pályaudvar, valamint a Városligethez közeli diplomatanegyed.
12 óra: Dél után nem sokkal a hatodik kerületben is egyelőre kevesebben mentek el szavazni, mint 2006-ban. A szavazatszámlálók szerint ebéd után jönnek majd többen.
A kerületben szavazók között kevés a fiatal és az első szavazó. Az emberek többnyire egyedül mennek voksolni. Még egy 75 éves asszony is eljött; alig tud járni, de mozgóurnát mégsem kért.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2010-04-12 12:45:38
