Fotó: wikipedia
Hallgassa meg!Az utolsó magyar király, IV. Károly térségünk valamennyi politikusát meglepte, amikor 1921-ben megkísérelt visszatérni a trónra. Sokan királypuccsként írják le próbálkozását, pedig az utolsó magyar koronás államfÅ‘ csupán ott szerette volna folytatni 1921-ben, ahol 1918 Å‘szén abbahagyta. Szomszédjainknál ez azért keltett komoly riadalmat, mert IV. Károlynak nemcsak Magyarországon és Ausztriában, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia többi utódállamában is voltak hívei és volt rá esély, hogy mozgósítani lehet Å‘ket a Habsburg-monarchia visszaállítása érdekében.
IV. Károly király 1922-ben bekövetkezett halála után Habsburg Ottó lett a trón várományosa. A közelmúltban 98 éves korában elhunyt politikus hosszú élete során egyébként mind Ausztria, mind Magyarország esetében többször jelentÅ‘s szerepet játszott, nem csak e két állam, hanem a térség politikájának alakításában is. Annak ellenére, hogy eredeti célkitűzéseit rendre fel kellet adnia, még idÅ‘s korában sem mondta azt soha, hogy ne tudná elképzelni Magyarországra való visszatérését. Igaz, 1988-as magyarországi elsÅ‘ látogatásai során gondosan kerülte azoknak a kérdéseknek a megválaszolását, amelyek ezzel kapcsolatos, fÅ‘leg korábbi elképzeléseire vonatkoztak.
Csak sejteni lehetett, hogy számára az államforma kérdése sem közömbös, hiszen a magyar Szent Koronáról a nyolcvanas években például azt mondta, az egészen más, mint a világ bármely egyéb koronája. „A mi filozófiánk szerint a Szent Korona a magyar államfÅ‘, a király csak a Szent Korona szolgája – Å‘ nem mondhat le errÅ‘l a szolgálatról” – nyilatkozta több évtizede Habsburg Ottó.
Magyarország államformája – az elsÅ‘ világháború utáni rövid megszakításoktól eltekintve – egészen 1946-ig királyság volt. Az utóbbi idÅ‘ben nemcsak térségünkben, hanem ott is, ahol a királysággal való szakítás a magyarországinál sokkal radikálisabb volt, felizzottak az államformával kapcsolatos viták. Kérdés például, hogy milyen rendszernek tekintik a királyságot Oroszországban, ahol a bolsevik forradalmárok 1918-ban kivégezték az utolsó uralkodót, II. Miklós cárt. Nyikolaj Ivanovics Cimbajev, a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem professzora szerint amennyiben európai példákat vizsgálunk, megállapíthatjuk, hogy a királyság olyan államforma, amely korszerű, teljes mértékben megfelel a 21. Század követelményeinek.
„Dániában, Svédországban vagy Spanyolországban a királyi hatalom pont a politikai stabilitás garanciája, vagyis egy olyan államforma, amely hozzájárult az európai társadalmak modernizálódásához – gondoljunk csak Angliára! A királyság nem csak a nagy és dicsÅ‘séges történelmi múlt része, sem Svédország, Dánia vagy Spanyolország esetében, hanem egy korszerű intézmény. Vannak ellenkezÅ‘ elÅ‘jelű példák is, mint például Hollandia, ahol a királyságnak nincs jelentÅ‘s köze a dicsÅ‘ történelmi múlthoz. De ha Európán kívüli területekre, például Thaiföldre gondolunk, ott a királyság ma az állam egységének a záloga” – mondta a Lomonoszov Egyetem professzora.
A királyságnak Magyarországon is vannak hívei, és a témában vita is kibontakozott az interneten. Raffay ErnÅ‘ történész szerint a köztársaságnak Magyarországon semmiféle történelmi hagyománya nincs, a királyságnak azonban van, így annak hazánkban valamikor, valahogyan vissza kell állnia. A történész szerint a királyság intézménye nem múlta idejét, csak az az elv, hogy a királyságot, illetve az uralkodót egy bizonyos vallásfelekezethez kell kötni. Ez az elv még akkor is elavult, ha a magyarországi keresztények többsége római katolikus – tette hozzá Raffay ErnÅ‘. A történész szerint a királyságokban az adott országok népe elkerüli a köztársasági elnök választása körüli pártpolitikai küzdelmeket. A lényeg azonban, hogy a király minden válság során biztos pont marad az államéletben, mert nem lehet megrendíteni.
Magyarország államformájáról különösen 2009 óta élénk vita zajlik, amely idén az internetes portálokon az új alkotmány elfogadásával összefüggésben még inkább felizzott. E viták egyik legaktívabb részvevÅ‘je Pánczél Hegedűs János. Egyik vitapartnere a Regnum portálon a Konzervatórium portál egyik szerzÅ‘je, a néhai Antall József miniszterelnök fia, Antall György ügyvéd.
Antall György szerint az emberek többségét nem foglalkoztatja különösebben az államforma. Igazából, néhány lelkes királyságpárti személytÅ‘l eltekintve, senki nem gondolja komolyan, hogy valamiféle monarchista restaurációnak esélye lenne Magyarországon. „Amikor az emberek a viszonyokban csalódtak, akkor a magyar államban nem hisznek, függetlenül attól, hogy az most királyság-e, vagy sem” – mondta Antall György.
