Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Hallgassa megZuschlag Jánost nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte első fokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság. Az ítélet rendelkező részének ismertetésekor nem hangzott el, hogy a vádlottak bűnszervezetben követték volna el a bűncselekményeket, az indoklás során azonban a letöltendő börtönbüntetésre ítélt vádlottak esetében egyértelműen bűnszervezetről beszélt a tanácsvezető bíró.
Az első fokú ítélet szerint Zuschlag János bűnös folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében részben társtettesként, részben felbujtóként, csalás bűntettében bűnsegédként, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében, valamint bűnpártolás és magánokirat-hamisítás vétségében felbujtóként, továbbá magánokirat-hamisítás vétségében bűnsegédként. A bíróság ezért halmazati büntetésül nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A kiszabott börtönbüntetés időtartamába a bíróság beszámította a 2007. szeptember 19-től előzetes fogva tartásban töltött időt. Az elsőrendű vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra - mondta ki a bíró.
A másodrendű vádlott Lados Istvánt 2 év, Katus Ferencet 5 év 6 hónap, Őri Andrást - aki nem jelent meg az ítélethirdetésen - 4 év, Krausz Csabát 3 év, Marsovszky Balázst 2 év 4 hónap, Kullai Tamást 3 év 4 hónap, Prácser Lászlót pedig 1 év 4 hónap börtönre ítélték. Velük szemben vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság.
A többi vádlott közül hárman felfüggesztett börtönt, négyen pénzbüntetést kaptak, míg a tizenhatodrendű vádlottat felmentette a bíróság.
Fantomszervezetek, hamisított iratok
A bíróság ítéletének indoklásában kimondta: a vádban szereplő kilenc szervezet pályázatokon elnyert pénzeit nagyobbrészt a baloldali ifjúsági szervezet működtetésére fordították. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádban szereplő egyesületek nem működtek, kizárólag azért hozták létre azokat, hogy pályázatok révén pénzhez jussanak. A szervezeteket - melyek közül némelyek megalapításukkor még működtek - 1999-től kezdve átalakították, fantomizálták. Ezután minden, azokkal kapcsolatos irat hamisított volt.
Mint elhangzott, a másodrendű vádlott, Lados István vallomása feltáró volt. Általa az ügy összefüggései feltárhatók voltak, az a nyomozásnak új lendületet adott, a felbomlófélben lévő Zuschlag-csoport védekezését megnehezítette - mondta a bíró.
A bíróság szerint Zuschlag János vallomásában csak azt erősítette meg, amiről úgy gondolta, hogy azt már nem érdemes tagadni. A legkényesebb témakörökben - a bíró közlése szerint például a rendőrségi kapcsolatok feltárása, valamint a lehallgatásokkal kapcsolatos információk esetében - megtagadta a vallomást.
Az ítélet szerint Zuschlag János pénzfelhasználásról tett vallomása is bizonyította: a BIT, a pártalapszervezet és a választási kampány finanszírozására fordították a pályázati pénzeket legnagyobb részét. A bíróság szerint a pályázatok „felháborítóan” rosszak voltak, némelyiknek a címe is értelmezhetetlen. Példaként „A nők, mint veszélyeztetett korcsoport” címen beadott pályázatot nevezte meg a bíró. Mint mondta, azért lehetett ezt megtenni, mert Zuschlag János kapcsolatrendszere ezt lehetővé tette.
A vádhatóság bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János egykori szocialista politikus és tizenöt társa ellen. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlanul megszerzésében működtek közre.
Formai hiba
Formai hibát követett el a bíró, amikor nem mondta az ítélet elején, a rendelkező részben, hogy Zuschlag János bűnszervezetben követte el a csalást - mondta a Krónikának Tóth Mihály, a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékvezetője. „Csalás, amelyet bűnszervezetben követtek el, ez lett volna tehát valószínűleg a helyes döntés. Mindezt az ítélet elején, a rendelkező részben kifejezésre kellett volna juttatni.”
Tóth Mihály véleményével több más, általunk megkérdezett büntetőjogász is egyetért. Mindannyian a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalására hivatkoznak, amely kimondja, hogy az ítélet rendelkező részében, amelyet felállva hallgatnak meg a teremben lévők, fel kell tüntetni, ha az elkövető bűnszervezetben követte el tettét. A Zuschlag- ügyben ítélkező bíró, csak később, az ítélet indoklásában beszélt erről, sőt azt is kijelentette, hogy a Zuschlag-csoport fehérgalléros bűnszervezet.
Tóth Mihály szerint ez a formai hiba nem érvényteleníti az ítéletet, de fellebbezés esetén másodfokon mindenképp helyesbíteni kell. „Emiatt hatályon kívül helyezni semmiképpen nem fogják, fel fogják hívni a figyelmet, hogy a rendelkező részben is helye van a bűnszervezeti elkövetésre való utalásnak. Mivel azonban ezt az indoklás egyértelműen tartalmazza, tartalmi szabályszegés nem történt.”
Kizárta a párt
Zuschlag János nem méltó az MSZP támogatására, így a bírósági döntést követően automatikusan megkezdődik a pártból való kizárása – mondta a szocialista párt szóvivője szerdán, budapesti sajtótájékoztatóján. Budai Bernadett úgy fogalmazott: az MSZP kiáll azok mellett, akiket igaztalanul vádolnak, de nem védi meg azokat, akikről bebizonyosodik, hogy hibáztak, és Zuschlag Jánosról bebizonyosodott, hogy hibázott.
A szóvivő hangsúlyozta, az MSZP-nek nem volt az ügyben érintett pénzmozgásokhoz semmi köze, de még tudomásuk sem volt a szóban forgó ügyről, és ami történt, nem az párt nevében és érdekében történt.
Kövessen minket a Twitteren is: twitter.com/mr1hu
