Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa megKósa Lajosnak, a párt ügyvezető alelnökének korábbi tájékoztatása szerint ezen önálló képviselői indítványok között szerepel a kisebb létszámú önkormányzati testületekre vonatkozó szabályozás, amely szerint például a Fővárosi Közgyűlés 35 tagú lenne. A helyhatósági választási kampány időszakát 60 napra rövidítenék le.
Utoljára 1994-ben változott jelentős módon az önkormányzati képviselők választási rendszere. Akkor a tartózkodási engedéllyel rendelkező magyar állampolgárokon kívül a bevándorolt személyekre is kiterjedt ez a választójog. Kósa Lajos az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, hogy a rendszer most annyiban változik, hogy az Európai Unió tagjai lévén az az uniós polgár, tehát az szavazhat, aki „tartósan letelepedett és rendelkezik lakóhellyel”.
Mint megtudtuk, tízezer főig kislistás rendszer lesz, mint most is, csak kevesebb képviselőre lehet szavazni Tízezer fő fölött pedig vegyes rendszer lesz, egyéni körzeti képviselőkre lehet szavazni, de létezik kompenzációs lista. És ebben az esetben is kevesebb a képviselők száma. „A megyei önkormányzati választásoknál az a lényeges változás, hogy nem kislistás-nagylistás rendszer lesz, csak egy-egy lista létezik majd a megyékben, és mindegyik megyei lakó arra szavazhat, amelyik neki szimpatikus, leszámítva a megyei jogú városok lakóit, akik a korábbi rendszerhez képest most sem vesznek részt a szavazáson, és a főváros lakóit, mert ők nem vettek részt korábban sem a szavazásban. A főváros esetében változatlan a rendszer, csak nem 66, hanem 35 képviselő lesz a testületben.” A polgármester-választás menetében semmi nem változik: közvetlenül lehet polgármestert választani minden településen.
Ami Budapestet illeti: korábban voltak különféle tervek, például az, hogy összevonnának kerületeket, így javítva a főváros működésének hatékonyságát. Kósa Lajos elmondta, hogy a kerületi besorolás az önkormányzati törvény feladata, és nem a választási rendszeré. Ha a fővárosban megmaradnak a kerületek, márpedig az alkotmányban is kerületekről olvashatunk a főváros esetén, mindenképpen kell kerületi választás, ami megegyezik a tízezer fő feletti települések választási rendszerével. „Hogy hány kerület lesz, az az önkormányzati törvény kérdése, de a nagyon rövid hátralévő idő miatt úgy látjuk, hogy nem lehet a választásokig megváltoztatni, tehát a kerületi összevonás később lesz – mondta. - Egyébként a Fidesz nem beszélt kerületek összevonásáról, ezt csak az ellenfeleink állították. Egyetlen településtől sem vesszük el azt a jogot, hogy legyen önkormányzata.”
A Fidesz ügyvezető alelnöke elmagyarázta, hogy nem változik az összeférhetetlenségi szabály. Az alpolgármesterek esetében módosul az eljárás: a korábbi szisztémában csak az önkormányzati testületből lehetett alpolgármestert választani, mostantól a tervek szerint legalább egy alpolgármestert a testület tagjai közül kell választani, de egyébként a polgármester kívülről is jelölhet alpolgármestert, aki tanácskozási joggal vesz részt a testület munkájában, de nem szavazhat.
A kisebb parlamenttel összefüggésben javasolni fogja a Fidesz, hogy jöjjön létre egy paritásos országgyűlési albizottság, amelynek a feladata a választási törvény módosításának kidolgozása lenne.
Emellett a párt benyújtja a „három csapás”néven ismertté vált törvényjavaslatát, a kettős állampolgárságról, valamint a családi pótlék kifizetésének iskoláztatáshoz kötéséről szóló indítványát, és azt is, hogy csak azok kaphassanak jogosítványt, akik elvégezték a nyolc általános iskolai osztályt. Szigorítanák a közfeladatot ellátó személyekkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények büntetését is.
Ugyancsak az indítványok között lesz a 2006. augusztus 20-i tűzijáték-tragédia és a 2006. október 23-i oszlatások áldozatainak kártalanítása.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
