Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa megA kisebb parlamentről és az új kormány megalakulásához szükséges törvények módosításáról vitáznak ma is a képviselők az Országgyűlésben. Navracsics Tibor leendő igazságügyi miniszter szerint régi adósság a kisebb parlament. Az MSZP egyetért a kétszázas létszámmal, de úgy véli, nem jelentene jelentős költségvetési megtakarítást a képviselők számának csökkentése. A Fidesz azt szeretné ha az alkotmányügyi bizottság albizottsága egy év alatt kidolgozná az alkotmánymódosítás részleteit, hogy négy év múlva már az új választójogi törvény szerint lehessen szavazni.
Tóth Zoltán választási szakértő úgy látja, az elképzelések szerint a választási rendszer logikája töretlen marad az 1989-es választási törvényhez képest, vannak azonban lényeges változások, és összességében ez a törvényjavaslat a nagyobb pártoknak kedvez.
Hogy milyen változások lesznek, azt a jelölésnek és a választási eredmény megállapításának a folyamatából lehet látni – mondta. „Az egyéni jelölésekhez szükséges ajánlások száma 750 marad, ugyanakkor a választókerületekben a lakosság száma kétszeresére emelkedik. Ez a kisebb pártoknak kedvez. Ugyanakkor erősen kedvezményezettek a közös listát állító pártok a jelölés szempontjából, illetőleg azáltal, hogy a választás gyakorlatilag egyfordulóssá válik. Az, hogy nincs két forduló, a nagyobb pártok számára kedvezőbb lehetőséget nyújt, hiszen a két forduló között nem lehet koalíciót kötni a második választási fordulóra.”
Vége lesz tehát a visszalépések kultúrájának, és így csökken a kisebb pártok hatalmi potenciálja. Tóth Zoltán szerint a választási matematika, az eredmény megállapítása a legfontosabb. A rendszer mind a töredékszavazatok számlálásánál, tehát a 30 mandátumot tartalmazó kompenzációs listánál, mind az országos lista eredményének a kiszámításánál a nagyobb pártok számára nyújt kedvezményt.
A szakértő úgy látja, a javaslat pozitív törekvése, hogy a kisebbségi képviselők nagyjából egy tucatnyi helyet kapnának a kétszáz fős parlamentben, mert ez1994 óta húzódó adósság a kisebbségekkel szemben.
Igaz, a tapasztalatok szerint a kisebbségi képviselők általában a kormánytöbbséghez húznak, így tehát kormánymegtartó vagy kormányalakító erővé is válhat egy kétszáz fős parlamentben tizenhárom kisebbségi képviselő. „Talán az a gyengesége a törvényjavaslatnak, hogy nem tűnik ki egyértelműen, indíthatnak-e közös listát a pártok és a kisebbségek – mondta Tóth Zoltán. - De a kedvezményes mandátumok odaítélése után a kisebbségek már a pártokkal állnak versenyben, és mivel nincs felső határa annak, hogy a kisebbségek a kedvezményes mandátumon kívül hány normális, átlagosan megszerezhető mandátummal rendelkezhetnek, így az országgyűlésnek sincs végső létszáma.”
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
