Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!A kisebbséghez tartozók aktivitása vagy az ál-kisebbségiek száma nőtt-e meg a négy évvel ezelőtti választás óta? Ez a kérdés foglalkoztatja most a legtöbb hazai minoritás képviselőit, a július közepi határidőig ugyanis csaknem harmincezerrel többen jelentkeztek kisebbségi választói névjegyzékbe, mint 2006-ban. Néhány kisebbség esetén különösen feltűnő a létszámbővülés: a magukat ruszinnak vallók száma például ötven, de a románoké is huszonöt százalékkal emelkedett a legutóbbi voksolás óta. E kisebbséghez a korábbi 46 helyett most például 72 településen regisztráltak a választás megtartásához elegendő számú, legalább harminc szavazót, az országos kisebbségi önkormányzatot vezető Kreszta Trajan szerint ott is, ahol korábban nem fordultak elő. Főleg Békés megyében vannak olyan települések, ahol korábban nem volt jellemző, hogy ilyen nagy számban élnek románok, és ezt a 2001-es népszámlálás adatai sem támasztották alá - mondta a vezető.
Ugyanez a helyzet a szlovén kisebbséggel is. Az országos önkormányzat elnöke két olyan településről is tud, ahol szerinte biztosan nem szlovének vették nyilvántartásba magukat. A Miskolc melletti Szalonna környékén például biztosan nem éltek szlovének, még csak szórványosan sem fordulnak ott elő - mondja a vezető. A Bódva-völgyi településen egyébként az eddigi cigány és a lengyel kisebbségeken kívül a szlovének mellett felbukkantak a ruszinok és a románok is. Ezen egyébként Varga Vincéné jegyző is csodálkozik, szerinte a ruszinok és a szlovénok is fiktív csoportok lesznek Szalonnán. A szabolcsi Érpatakon is megélénkült a kisebbségi világ. Orosz Mihály Zoltán szégyennek tartja, hogy a romák mellett pusztán anyagi okok miatt ukrán, román, ruszin és lengyel önkormányzat is alakulhat. Szerinte tisztességtelen, hogy ha valaki azért nevezi magát különböző kisebbséghez tartozónak, mert a kisebbségi önkormányzaton keresztül megszerezhető pénzt szeretné felhasználni. Hozzátette: úgy tudja, a település jegyzője bizonyos kétes esetekben kérte a hatóságok kivizsgálását.
Bár a választáson induló szervezetek és a jelöltállítás szabályait jelentősen szigorították 2005-ben, a szabályozás továbbra is tág teret enged az etnobizniszként emlegetett jelenségnek. A névjegyzékbe vételhez - vagyis a szavazáson való részvételhez továbbra is elegendő, hogy valaki az adott kisebbséghez tartozónak vallja magát, kötődését, nyelvismeretét senki nem ellenőrzi, sőt még a kisebbség színeiben induló jelölteknek is csak nyilatkozniuk kell erről, számot adniuk nem.
A visszaéléseknek teret adó rendszer esetleges jövőbeli korrigálását nemrég a közigazgatási tárca kisebbségért felelős államtitkára is felvetette, ám hogy a kormánynak milyen tervei lennének az átalakításra, azt nem tudni, mert a tárcánál nem kívántak nyilatkozni.
Az MR1-Kossuth Rádió megkérdezte kisebbségi vezetők mindenesetre olyasfajta szigorítást javasolnak, amely csak olyan településen engedné kisebbségi önkormányzat létrehozását, ahol iskola, óvoda, egyházi vagy kulturális közösség működik, vagyis az adott kisebbség jelenléte igazolható.
Utolsó frissítés: 2010-08-10 10:03:28
