Délután háromtól róhatták le kegyeletüket a gyászolók a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A fél ötkor kezdÅ‘dÅ‘ gyászszertartáson Mádl Dalma asszony és az elhunyt köztársasági elnök családja mellett megjelent Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, de ott volt több egyházi méltóság mellett az elÅ‘d és az utód is, vagyis Göncz Árpád és Sólyom László korábbi köztársasági elnök is.
Az elhunyt államfÅ‘t Schmitt Pál búcsúztatta, aki elÅ‘djét erÅ‘s jellemű embernek nevezte, és azt mondta, Mádl Ferenc azok közé tartozott, akik saját sorsukon túl egy nemzetnek adtak belsÅ‘ tartást és jövÅ‘t remélÅ‘ szilárdságot. A köztársasági elnök méltatta a néhai államfÅ‘ műveltségét, szolgálatkész életét és erkölcsi nagyságát.
„A vele kapcsolatba kerülÅ‘k, a ma rá emlékezÅ‘k, senki sem felejti megemlíteni mindenen átsugárzó derűjét, közvetlen emberségét. Mádl Ferenc államférfi volt. Komolyan vette a közéleti szerepvállalás erkölcsi parancsait. Hogy akik az élen járnak, azoknak példát kell adniuk.”
A köztársasági elnök búcsúbeszéde zárásaként az utódok nevében megköszönte a néhai államfÅ‘ életművét, példamutatását, szellemi és erkölcsi hagyatékát.
A pályatársak emlékezete
Hallgassa meg A pályatársak Mádl Ferenc emberi és szakmai nagyságát egyaránt említették, amikor rá emlékeztek. Mádl Ferencet 1993-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává. Pálinkás József, az akadémia elnöke a volt államfÅ‘ emberi nagyságáról beszélt. „Mindig hű volt önmagához. Mindannyiunkért, és nem önmagáért vállalt hivatalt.”
Mádl Ferenc köztársasági elnökként Göncz Árpádot követte a poszton. „Ha mind a kettÅ‘nek közel van a gondolkodásmódja, akkor az egyik a protokolláris eseményen túl is örül, hogy olyan embernek adta át a munkát, akiben megbízik, akit nagyra becsül.”
Mádl Ferenc öt évet töltött hivatalában, amelyet Sólyom Lászlónak adott át. „Nagyon jól emlékszem, amikor fölkerültem az egyetem elvégzése után Pestre, egy tanárom tanácsolta, hogy keressem föl, bármikor segítségemre lehet - mondta Sólyom László. - És én nagyon nagy izgalommal mentem be a Magyar Tudományos Akadémiára, ahol akkor az Å‘ hivatala volt. Nagyon kedvesen fogadott, és egyengette az utamat az Akadémiai Intézetben, ahol szobatársak voltunk. Ezt a rendkívül munkabíró, fegyelmezett, jóindulatú, jogilag szigorú és igazságos egyéniségét elnökként is érvényesítette, és ez az, ami tiszteletet szerzett neki.”
Hallgassa meg Mádl Ferenc 1931. január 29-én Bándon született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogtudományi karán szerzett jogi diplomát 1955-ben. Egyetemi tanári kinevezését 1973-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kapta meg. 1985-ben a nemzetközi magánjogi tanszék vezetÅ‘jévé nevezték ki. A rendszerváltás után 1990-tÅ‘l az Antall-kormány Európa-ügyi és a tudománypolitikáért felelÅ‘s tárca nélküli minisztere volt, majd három évvel késÅ‘bb művelÅ‘dési és közoktatási miniszterré nevezték ki. 1996 és 2000 között a konzervatív Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként tevékenykedett, emellett 1999 és 2000 között az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének tagja volt. Az Országgyűlés 2000. június 6-án a Fidesz és a Független Kisgazdapárt jelöltjeként a Magyar Köztársaság elnökévé választotta. Tisztségébe 2000. augusztus 4-én iktatták be. ÁllamfÅ‘ként elnöke volt a Szent Korona Testületnek is. Öt éves hivatali ideje alatt több mint hetven külföldi látogatást tett, több mint 520 új törvényt, törvénymódosítást látott el kézjegyével. Hivatalát 2005. augusztus 5-én adta át utódjának, Sólyom Lászlónak. Visszavonulása után az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktori címet adományozott neki.




