Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!Háromnapos válságtanácskozást tart az Orbán-kabinet, amely a forint körüli viharok hatására rögzítette, hogy továbbra is tartja magát a Bajnai-kormány hiánycéljához. Piaci elemzők máris száznyolcvan fokos gazdaságpolitikai fordulatról és a Matolcsy-program gyors bukásáról nyilatkoznak. Biztosan nem puszta kommunikációs hiba történt, hisz a Fidesz már tavaly a Bajnai-kormány által a költségvetésben elrejtett „csontvázakról” beszélt. Gazdasági programjának kiindulópontja kezdettől az örökség számbavétele és a tervezettet akár kétszeresen meghaladó hiány feltevése volt. A csőd közeli állapot hangoztatásával azonban nem megszabadulni akart legfőbb választási ígéretétől, az adóforradalom elindításától, hanem éppen a nagyobb hiány nemzetközi elfogadtatásával remélt forrást teremteni nagyszabású terveihez.
A könnyű gazdasági megoldás logikája
A Fidesz az elmúlt nyolc esztendőben minden megszorító lépést hevesen ellenzett. Orbán Viktor nem kis részben a régi reformközgazdász látásmód teljes tagadásával, és új, növekedésközpontú közgazdasági doktrína meghirdetésével nyerte meg a választásokat. Kétharmados diadala után sem őszödi beszédére készült, hanem arra, hogy egyetlen csapással átvágja a reformok és megszorítások a nagy olajválság óta megoldatlan gordiuszi csomóját. A Fidesz valahogy úgy képzelhette, hogy a hátra maradt „csontvázakra” hivatkozva 2010-ben felszaladna az államháztartási hiány 6-7 százalékra, majd évenként fél-egy százalékkal csökkentve csak a ciklus vége felé esne 3 százalék alá. Így már az indulásnál nyerne magának legalább egy ötszáz-hatszázmilliárd forintos mozgásteret. Ezt a lehetőséget kívánta tovább bővíteni a gyors jegybanki kamatcsökkentéssel. Mindezekkel azonban szükségképpen kitolta volna az euró bevezetését, és számolnia kellett a forint gyengülésével is. Ám ennek a választókra veszélyes hatásait a külföldi fizetőeszközökben jegyzett lakossági adósságok forintadóssággá való átváltásával remélte enyhíteni. Ebben a logikában a hitelből indított adócsökkentés kiszélesítését később már a remélt növekedés finanszírozná, és - ami egy politikus számára a legfontosabb -, nem lenne szükség újabb megszorításokra, az emberek életét felforgató reformkísérletekre, hanem lassabb, biztonságos változás következne. Az ország lényegében a saját hajánál fogva emelkedne ki régi bajaiból.
A pénzpiacok válasza: így biztosan nem lehet
Megannyi célozgatás után a debreceni polgármester nyilatkozata is a hétvégi „csontvázjelentés” állításaira készítette volna fel a közvéleményt. Csakhogy hamar kiderült: a Fidesz a világot nem terelgetheti úgy, ahogy idehaza ellenfeleit szokta. Az EU vezető tisztségviselőinek figyelmeztetései ellenére a kormány régebbi kommunikációs tervei szerint haladt előre. Ám a miniszterelnök szóvivőjének megszólalása után a világ pénzpiacai már egyértelművé tették: nincs tovább. Magyarország hitelezői nem finanszírozzák az új gazdaságpolitikát. A kormány, találkozva a valósággal, ezután már nem tehetett mást, mint bejelentette: tartja magát a Bajnai-kabinet hiányadatához. Ezzel valószínűleg megállította a forint és a hazai tőzsde zuhanását. Ám átgondolatlan kísérletével nem tágította, inkább tovább szűkítette a maga mozgásterét. A pénzpiacok reménykedéssel várták a cselekvőképes kormány megalakulását, most viszont hónapok kellenek majd a bizalom visszaszerzéséhez.
Áldozathozatal nélkül nem megy
Bár a várható államháztartási hiány minden józan elemzés szerint meghaladja a 3,8 százalékot, beavatkozás nélkül pedig elérheti a 4,2-4,5 százalékot is, a nálunk szokásos módszertan szerint alighanem szó nincs hét százalékot meghaladó deficitről. A kormány örökségének akadnak ugyan politikailag igencsak kellemetlen elemei – például a gázár-támogatás régi rendjének fenntartására júniustól nincsen pénz a költségvetésben -, mégis mindent egybevetve az Orbán-kabinet inkább csak hálás lehet elődjének: nálunk nincsen szükség nyomban a kormányalakítás után román vagy görög módra a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek durva visszavételére. A 3,8 százalékos hiány betartásának bejelentésétől kezdve a Fidesz már nem a hiány eltúlzásában, hanem kisebbítésében érdekelt. Az idén hiányzó hozzávetőleg százötvenmilliárd forint még behozható a költségvetés szigorú végrehajtásával és a tartalékok zárolásával, a 2011-es három százalék alatti hiánycél megtartásához azonban a mai állapot szerint négy-ötszázmilliárd forint is hiányozhat. Látszik, fontos társadalmi csoportok érdemi áldozathozatala nélkül nincs lehetőség az orbáni adóforradalom elindítására, nincs forrás a biztonságos változás terveinek végrehajtására. Egyetlen hét alatt a valóság beköszönt a reménység hitében élő magyar közvéleménynek. A kétharmados többség birtokában Orbán Viktor kommunikációs húzásokkal, korrupt szocialista politikusok felmutatásával még áthidalhatja jelenlegi bajait: Okkal hivatkozhat árvízre, meg sok egyébre, ám ez azt jelentené: a jó szerencsére bízza kormányzását. Ha valóban nagyszabású társadalmi változásokat akar, a látványpolitika helyett már most vagy ősszel áldozatokat kell kérnie választóitól.
Új kapuk nyílnak meg a mostanáig bénultnak látszó ellenzék előtt
A kétharmados többség eddig nemigen tett mást, mint tesztelte partnereit. Váltig azt kutatta: meddig mehet el a választóktól kapott roppant felhatalmazás birtokában. A határon túli magyarok állampolgárságáról szóló törvénynek még egyedül a választási küzdelem hevében élő Szlovákia és a tökéletesen elszigetelt Gyurcsány Ferenc szegült ellen. A trianoni emlékülésre azonban – talán meggondolatlanul – már nem ment el az önmagát kereső MSZP. Ám a pénzpiacok látványosan ellentmondtak a Fidesz szándékainak. Régóta tudható, egy ideig a külvilág és a gazdasági realitások lesznek a határai a parlamenti többség akaratának. A világkapitalizmus, az Európai Unió elvárásaihoz való igazodás kényszere most jókora kaput nyit a Jobbiknak. A szimbolikus nemzetpolitikai kezdeményezésekkel indító Fidesszel szemben tehetetlen jobboldali radikalizmus hamarosan a meghirdetett forradalom elárulásáról, a külföldi tőkével való paktumozásról beszél majd. A múlt héten történtek a szélesebb közönség előtt is felértékelik Bajnai Gordon politikáját, amely részletkérdésekben távolról sem volt hibátlan, ám a lényeget, Magyarország átvezetését a világválság első szakaszán, a várakozások felett bölcsen megoldotta. Csakhogy ebből a szocialisták egyelőre aligha profitálnak. Az MSZP továbbra is akkora bajban van, hogy szinte újra ki kell találni.
Itt a felelős kormányzás ideje
A könnyű gazdasági megoldás elillanásával azonban a győztes pártnak is tanácsos lenne elgondolkodnia nyolc éve követett politikája folytathatóságán. A pénzpiaci elemzők már hónapok óta adták vészjelzéseiket: az állandóan „csontvázakra” hivatkozó kommunikáció veszélyes Magyarországra. A Fideszben - nem először - mégsem működtek olyan visszacsatolási mechanizmusok, amelyek megfontolásra késztették volna Orbán Viktort. Az új miniszterelnök sokat beszélt a nemzeti megegyezés rendszeréről, de minden valóságos döntésével régi táborelvű politikáját követte. Ha nem lesz képes nyitni az általa közvetlenül befolyásolt személyek körén kívülre, nagyon egyedül lesz nehéz döntései meghozásakor. A szimbolikus nemzetpolitikai törvények elfogadásával a győztesek életében is vége egy hosszú korszaknak. Ha Orbán Viktor nem akarja, hogy a választók reménye immáron ki tudja hányadszor csalódásba forduljon, felelős kormányzásba kell kezdenie. Kitelt az ünnepnapok ideje, hétfőtől már számokkal alátámasztott mondanivalót vár a világ az új hatalomtól.
Utolsó frissítés: 2010-06-07 21:39:19
