Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!Igaz, hogy még nem működik, de ha működik is, tulajdonképpen csak támpont lehet a vagyonadó-kalkulátor. Az adóhivatal honlapján a második módosított határidőt követően sem számolhatja ki valaki, hogy kell-e fizetnie, és mennyit az ingatlanja után. Valószínű, hogy azért a héten már kalkulálhatunk az ígért programmal. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a kiszámított összeget kell-e lerónunk, mert az ingatlan valós forgalmi értéke a mérvadó, és ez jelentősen eltérhet a kalkulált ártól.
Az adóhivatal úgy érezte, hogy kicsit finomítani kell a rendszeren - ezzel magyarázta Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője, hogy az eredeti, november 15-i, majd az egy hónappal későbbre tolt második határidő lejárta ellenére sem működik a hatóság vagyonadó-kalkulátora. Az APEH az utóbbi hetekben külső céggel teszteltette-korrigáltatta a rendszert, amely a szóvivő keddi ígérte szerint legkésőbb péntekig csaknem biztosan elindul.
Kétféle kalkulátor lesz elérhető az adóhivatal honlapján, az egyik a számított, a másik pedig úgynevezett becsült kalkulátor. Az első a törvény melléklete szerinti korrekciós tényezőkkel számítja ki az ingatlan értékét, vagyis figyelembe veszi például a közművesítettség szintjét vagy a szilárd burkolatú úttól való távolságot, a másik, a becsült érték pedig az APEH egyéb adatai, például az illeték nyilvántartás alapján kalkulálható.
A közterhet a törvény szerint önbevallással, az évi jövedelemadóval együtt kell bevallani. Az esetleges hiányra, vagy differenciákra egy ellenőrzéskor derülhet fény, ahogy a számításbeli különbségekre is. Az adót végső soron ugyanis a forgalmi érték, vagyis az alapján kell megfizetni, amennyiért a lakás vagy ház eladható, ez pedig az ingatlanszakértők szerint több millió forinttal is eltérhet a kalkulált ártól. Az értékbecslő irodát üzemeltető Bihácsi Péter ezért nem bízik a hatósági segítségben. „Mi az értékbecsléseink során az APEH-kalkulátort nem fogjuk figyelembe venni. Mi a jelenleg is érvényben lévő, szakmailag elfogadott szabályokat fogjuk figyelembe venni.”
A különbség a hasonló segédletek és az ingatlanosok módszere között, a szakértő szerint az, hogy a kalkulátorok egy-egy településre, kerületre, vagy övezetre jellemző fix fajlagos négyzetméterárával szemben a becslők akár egy-egy utca vagy háztömb értékkülönbözetét is figyelembe veszik. Az értékbecslők a legfrissebb és valósághoz legközelebb eső adatokat veszik figyelembe, a legfontosabb szempont számukra, hogy mennyiért találnak gazdára az adott környéken a lakások.
Hogy az ingatlanosok mellett az adózóknak is lesznek-e fenntartásaik a kalkulátorral szemben, egyelőre nem tudni. Internetes fórumokon azonban számtalan teória kering azzal kapcsolatban, hogy a becsléshez betáplált - és az APEH által megőrzött - adatokat egy későbbi vizsgálatkor az adóalany ellen fordíthatja a hatóság. December elején hasonló aggályokkal Jóri András adatvédelmi biztos is megkereste az APEH elnökét, Szikora János válaszában azonban ígéretet tett: megőrzik ugyan, de más célra nem használják majd az adatokat.
Az ingatlanadó kérdésével az Alkotmánybíróság is foglalkozik. A testület elnöke, Paczolay Péter közölte: a legelső bevallási határidőig, azaz február közepéig döntenek arról, hogy alkotmányos-e az ingatlanadó, eddig dől tehát el, hogy az állampolgároknak kell-e majd egyáltalán ingatlanadót fizetni jövőre.
Átjelentkezési hullám az okmányirodákban
Az ingatlanadó miatt sokan most jelentkeznek be az okmányirodáknál évekkel korábban vásárolt lakásukba, és így kerülik el, hogy másodikként adóköteles legyen az egyébként életvitelszerűen lakott ingatlan. Mások több különböző értékű ingatlannal trükköznek, hogy a kisebb értékű lakásuk után kelljen fizetniük.
Vadász Iván az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke azt mondja, csak utóbbi esetben van értelme az átíratásnak, az APEH ugyanis ellenőrizheti, hogy valóban életvitelszerűen lakott-e az ingatlan. „Egyetlenegy lehetőség van: ha számba veszem, hány ingatlanom van és megnézem, hogy melyiknek mennyi az értéke. Az a lakóingatlan, amely nem éri el a 30 millió forintot, egy második ingatlan, amelyik nem éri el a 15 millió forintot adómentes lehet, feltéve, ha 30 millió forintos az állandó lakhely.”
Vadász Iván arra is figyelmeztetet, hogy sem a haszonélvezeti jog, sem a több tulajdonos, sem a kiskorúak tulajdonosi bejegyzésének az adózás szempontjából nincs jelentősége: az APEH ugyanis az ingatlant adóztatja meg. Haszonélvezeti jog esetén a haszonélvező köteles adózni, több tulajdonosnál valamennyi tulajdonos, nyugdíjasoknál pedig az örökös fizet. Az adószakértő hozzátette: bármilyen változtatásra már csak két és fél napjuk van az állampolgároknak, hiszen az adóhatóság várhatóan a január elsejei állapot alapján adóztat.
