Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg a 180 perc összeállítását!
Ma Magyarországon csak azok büntethetők, akik már elmúltak 14 évesek. A témáról korábban szakmai vitát is folytattak, különösen azután, hogy a Jobbik népszavazási kezdeményezést indított. Az akkor még parlamenten kívüli párt 14-ről 12 évre akarta csökkenteni a büntethetőségi korhatárt.
Vaskúti András büntetőbíró még 2008-ban arról beszélt, hogy meg kell értetni a 14 alattiakkal is: felelősek a tetteikért, és azok következményekkel járnak. Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára az adatokat ismertetve elmondta: Magyarországon évek óta négyezer bűncselekményt követnek el 14 év alattiak. Hozzátette, a rövid időtartamú szabadságvesztések hatása szerinte egyértelműen rossz, mert visszaesésre csábít. A volt államtitkár szerint a bűnelkövetőket három dolog képes jelentősen megváltoztatni: a munkavégzés lehetősége, a börtönpasztoráció, a lelki gondozás és természetesen az oktatás.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bánhorváti polgármestere, Demeter Zoltán üdvözli a tervezett szigorítást. Az MR1-Kossuth Rádiónak reggeli műsorában a településvezető kifejtette: az adófizetők joggal várják el a megfelelő közbiztonságot, márpedig Borsodban nagyon sok a magántulajdon elleni bűncselekmény, a lopás. A polgármester konkrét adatokat nem említett, mert – mint fogalmazott – sok ember a kisebb lopásokat már nem is jelenti a rendőrségnek, ugyanis csak ritkán azonosítják és fogják meg az elkövetőt. Demeter Zoltán szerint előfordul, hogy egyes családok azért veszik rá a lopásra a fiatalokat, mert tudják, ők nem büntethetők.
Herzog Mária szociológus ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint hiába zárnak el valakit, annak semmiféle visszatartó ereje nincs. Legfeljebb annyi a haszna, hogy az elzárás ideje alatt az illető nem követ el újabb bűncselekményt – magyarázta. Aki bűncselekményre adja a fejét, nem mérlegeli, hogy ha elkapják, akkor az mivel jár. Az elkövető abban a reményben megy lopni, hogy nem kapják el, másfelől sokkal erősebb az a pillanatnyi kényszer, hogy megszerezzen valamit, mint az esetleges visszatartó erő – részletezte a szociológus.
Herzog Mária szerint az elzárás helyett megoldást jelenthetnek az úgynevezett „helyreállító technikák”, amelyek keretében kárjóvátételt kell adnia a bűncselekményt elkövető fiatalkorúnak. Ez azt jelenti, hogy a gyerek találkozik az áldozatával, látja, hogy milyen bajt, milyen veszteséget, fájdalmat okozott, illetve megpróbálhatja valamilyen tevékenységgel megtéríteni a kárt. Ezt a módszert 2006 óta alkalmazhatják Magyarországon a bíróságok, illetve az ügyészség, de a fiatalkorúak esetében csak kevés alkalommal teszik. Ha azonban elzárják az elkövetőt, ami ráadásul pénzbe kerül, a kívánttal ellentétes hatást érnek el: a fiatal csak még dühösebb lesz, valószínűleg újabb bűncselekményt követ el – tette hozzá a szociológus.
Bánhorváti polgármestere az elhangzottakra válaszul megjegyezte: egyetért azzal, hogy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, de a megfelelő törvényi szabályozásokra mindenképp szükség van. Demeter Zoltán utalt ugyanakkor arra, hogy az elmúlt időszakban többen „megélhetési bűnözésről” beszéltek, márpedig a polgármester szerint az embereknek nem azt kell sugallni, hogy milyen indokkal lehet lopni, hanem arra kell ösztönözni őket, hogyan kell munkából becsülettel, tisztességgel megélni.
Kövessen minket a Twitteren is: twitter.com/mr1hu
