Fotó: Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!„Vesztésre áll az információs háborúban” az Amerikai Egyesült Államok, mondta a külügyminiszter, a külügyi bizottság meghallgatásán. Hillary Clinton szerint az al-Dzsazíra hírtelevízóhoz képest nem elég informatívak, sőt unalmasak az amerikai hírcsatornák műsorai.
Hillary Clinton úgy vélte az al-Dzsazíra egy globális hálózat élén áll, hatással van az emberek gondolkodására, hozzáállására és - szeretjük vagy gyűlöljük - nagyon hatékony. Úgy fogalmazott, az arab hírtelevízió nézettsége egyre nő az Egyesült Államokban, mert valódi híreket sugároz. A néző a csatornát szemlélve azt érezheti, hogy 24 órában kap igazi híreket, az amerikai csatornákra jellemző „milliónyi reklám és a beszélő fejek vitái helyett”.
Az amerikai külügyminiszter szavai nem maradtak reakció és kritika nélkül. Glenn Beck konzervatív rádiós és televíziós műsorvezető, politikai kommentátor szerint például egyenesen őrültség, amit mondott, ráadásul egy olyan csatornát reklámozott úgymond, az al-Dzsazíra képében, amelyet 10 éve még az iszlám szélsőséges propaganda eszközének tekintettek.
Az arab hírtelevízió 1996-ban indult Katarban és fejlődött később hálózattá. Több nyelven is ad, például angolul, és bár az Egyesült Államokban még kevés helyen érhető el, netes tartalmait - például az egyiptomi és a líbiai események kapcsán – is egyre többen keresték fel Amerikában. Jane Kirtleyt, a Minnesotai Egyetem médiaetika és médiajog professzora elmondta, az amerikai alkotmány első kiegészítése szerkesztői szabadságot ad a médiának, így nem kell az éppen adott kormány szája íze szerint működnie. Ráadásul az amerikai sajtónak fontos szerepe van a kemény társadalmi és politikai viták kialakulásában is. Kirtleyt szerint ellentmondásos Clinton véleménye abban is, hogy kevesebb reklám legyen a csatornákon. Az Egyesült Államokban ugyanis nincsen olyan, az állam által támogatott közszolgálati média, amelyet bármelyik európai modellhez hasonlítani lehetne. Ugyan bizonyos esetekben van némi állami támogatás, de a pénz nagy része magántőkéből származik. Az államokban erőteljes hagyománya van a kormány és a sajtó elkülönülésének is, szinte egymás ellenlábasainak számítanak. Állami támogatás esetén ez a helyzet megváltozna.
A professzor úgy tartja 20 évvel ezelőtt, a BBC és CNN nemcsak befolyással volt, de ösztönzően is hatott a világ hírtelevíziózására. Ezek az idők azonban elmúltak. Jane Kirtley szerint a változás pozitív, mert az embereknek ma sokkal több választási lehetőségük van, nem csak a televíziókat tekintve, hanem a médiumok széles skáláját vizsgálva is. Ezek egy része hasznos, más része kevésbé. A professzor szerint az amerikai modell a sokféle hang és nézőpont megjelenését támogatja, eltérően a brit BBC-től vagy a kanadai CBC-től, melyek állami pénzből működnek, bár függetlenségüket hangsúlyozzák. Az ő feladatuk az, hogy ne foglaljanak el semmilyen álláspontot. Ez a gyakorlat az államokban azonban nem létezik a kiegyensúlyozottság követelményének megszüntetése óta. Lehet, hogy a véleményeket megfogalmazó média nem olyan meggyőző, de a két brit napilap, a Guardian és a Daily Telegraph példája azt mutatja a véleményformálás önmagában nem jelenti biztosan azt, hogy egy média nem lehet befolyásos.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
