Fukusimáról és Csernobilról szóltak a húsvéti német tüntetések

Budapesten környezetvédő szervezetek délelőtt performansszal tiltakoztak az atomenergia felhasználása ellen. Németországban is megemlékeztek Csernobilról. Ott százezren vonultak utcára - az atomenergia témája most, Fukusima után a német politika egyik legfontosabb kérdésévé vált. Ha így megy tovább, még az is lehet, hogy zöld kancellárt kap Németország.

Hallgassa meg!

Csernobilra és Fukusimára is emlékeztek azok a tüntetÅ‘k, akik az elmúlt napokban vonultak az utcára több német nagyvárosban. A hagyományos húsvéti békemegmozdulásokon csaknem százezren vettek részt, de a hagyományokkal szakítva, most mindenekelÅ‘tt az atomerÅ‘művek azonnali bezárását követelték. Míg az elmúlt években elsÅ‘sorban az iraki és az afganisztáni háború elleni tiltakozás állt a húsvéti tüntetések középpontjában, a japán atomkatasztrófa és a csernobili évforduló nyomán az atomerÅ‘művek elleni tiltakozás most minden mást háttérbe szorított.

A fukusimai tragédia felforgatta Németországot. Az atomerÅ‘művek elleni mozgalom olyan méreteket öltött, amire még nem volt példa az ország háború utáni történetében. Mindezt Angela Merkel kormánya sem hagyhatta figyelmen kívül, és gyökeres fordulatot hirdetett korábbi atompolitikájában. A kancellár, aki a közelmúltban még jóváhagyását adta az atomerÅ‘művek működési idejének meghosszabbításához, a tiltakozások nyomán visszavonulót fújt, és azonnali hatállyal elrendelte a hét legidÅ‘sebb atomerÅ‘mű átmeneti leállítását.

A politikai hangulat gyökeresen megváltozott Németországban. A közvélemény-kutatások szerint szárnyalnak a környezetvédÅ‘ zöldek, akik az atomerÅ‘művek legádázabb ellenfelei. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy sokan már arról beszélnek: Németország következÅ‘ kancellárja, az egykori híres zöld külügyminiszter, a magyarországi felmenÅ‘kkel bíró Joschka Fischer lehet.
 




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Külhon > Fukusimáról és Csernobilról szóltak a húsvéti német tüntetések >