Fotó: MTI/EPA/Samatha Zucchi
Hallgassa meg!
Még nincsen tíz napja, hogy zuhanásnak indultak a milánói tÅ‘zsdén a hazánkban is jelen lévÅ‘ nagy olasz bankok részvényei. Itália hirtelen arra ébredt, hogy Görögországgal hasonlítják össze, és a nemzetközi sajtó olasz válságról cikkezik a százhúsz százalék feletti államadósság, a gazdasági stagnálás és fÅ‘leg az ígért megszorító csomag késése miatt.
A vészhelyzetben az olasz pénzügyminiszter, Giulio Tremonti BrüsszelbÅ‘l azonnal hazasietett Rómába, a kormány és az ellenzék pedig két nap alatt elfogadta a gazdasági csomagot. Az olasz politika gyors és határozott reakciója nem csak a piacokat, magukat az olaszokat is meglepte. Rég nem láttak Itáliában belpolitikai konszenzust jelentÅ‘s közös cél érdekében. Az európai stresszteszten pedig végül az összes olasz bank átment.
A kezdeti 47 milliárdról hetvenmilliárd euróra nÅ‘tt megszorító csomag részleteirÅ‘l Silvio Berlusconi kormányfÅ‘ ma délután számol be a köztársasági elnöki palotában Giorgio Napolitano államfÅ‘nek. Az olaszok már ismerik az intézkedéseket, hiszen vasárnaptól plusz díjat kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatásokért, például tíz eurót a kórházi vérvizsgálatért, huszonöt eurót, ha nem életveszélyes panasszal jelentkeznek az elsÅ‘segélyen. Igaz, hét olasz tartomány máris jelezte, hogy nem vezeti be az egészségügyi drágítást, de mind gazdag északi tartomány.
Már életbe lépett a 225 kilowatt feletti teljesítményű gépjárművekre kivetett luxusadó és az ötvenezer euró feletti bankkötvények megadóztatása. Augusztustól az évi nettó kilencvenezer euró feletti nyugdíjak után kell plusz öt százalékot fizetni, a hosszú távú intézkedések között pedig a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése szerepel, így 2050-re az olaszok hetvenéves korukban mennek majd nyugdíjba.
Olaszország most nyugodtabban érzi magát, mint az egy héttel ezelÅ‘tti tÅ‘zsdezuhanáskor. Aggódnak viszont az olaszok amiatt, mert július elején még az volt a terv, hogy a megszorítások egymás után lépnek életbe, és nagy részük 2013-tól, most viszont pont fordítva, két év alatt kell egyensúlyba hozni az államháztartást.
A nyári vakáció kellÅ‘s közepén az olaszok már az Å‘szi nehézségekre készülnek, és a Facebookon támadják a politikát. Egy óra alatt 120 ezren csatlakoztak ahhoz a közösségi oldalhoz, amely azt ígérte, felfedi, melyik olasz politikus mennyit költ és miért van közel félmilliós szolgálati kocsiparkja a politikusoknak. Azonnali támadást kapott Lombardia tartomány elnöke, Roberto Formigoni is, amikor a Facebook-oldalára feltette a jachtja fényképét.
Nincs több idÅ‘kérés
Az olasz megszorító csomag megfelelÅ‘nek tűnik, de az olaszok úgy érzik, hogy Å‘k mindent jól csinálnak, de körülöttük elromlik a rendszer, és újra és újra az átlagembernek kell valamit igazítania – mondta a Kossuth Rádió hétfÅ‘ reggeli műsorában Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetÅ‘ egyetemi tanára. A közgazdász hozzátette: ez csakugyan így is működik, de amikor felkerül egy-egy politikus luxushajójának képe az internetre, átszakad egy gát, és az emberek azt mondják, hogy fent tényleg nincs rendben valami. Az állami pénz osztása mindig puhább folyamat nyugaton is, mint a magánpénzé, a politikusok kevésbé tudnak vigyázni a közpénzre, mint a sajátjukra – fogalmazott.
A csütörtöki uniós értekezlettel kapcsolatban a közgazdász úgy vélekedett: az Európai Unió megértette, hogy véget ért az idÅ‘kérés, vagy talán ez az utolsó idÅ‘kérés. Ebben a helyzetben muszáj eljutni ahhoz a technikai értelemben könnyű, politikai értelemben annál nehezebb döntéshez, hogy milyen mértékű szolidaritást és szuverenitást kíván az EU saját magának. Ez azt jelenti, hogy a közösség nagyobb fiskális szerepet kaphat, és a tagoknak esetleg többet is kell beletenniük a közös kasszába, vagy azokat a közös veszteségeket, amelyeket lényegében az Európai Központi Bank szív fel, végre kiterítik a magánszférára is – fejtegette Magas István.
A csütörtöki értekezleten a közgazdász szerint az a legfontosabb szempont, hogy Görögországot nem szabad csÅ‘dbe vinni, amire egyébként a piacok 88 százalékos esélyt látnak. Ezt a helyzetet az Európai Unió nem engedheti meg magának, tehát valahonnan pénzt kell teremteni. A görög adósság elengedése nem jöhet szóba, inkább az képzelhetÅ‘ el, hogy a bankok hajlandók lesznek tovább finanszírozni az országot, amelynek cserébe további megszorításokat kell vállalnia – mondta Magas István.
